|
Kaposvár: régióközpont szeretne lenni a „középváros”
Sobri Jóska inkább a városban marad
[2008.06.17. 15:40]
Kaposváron sem kapkodnak az ingatlanok után a vásárlók, és a korábbi tendenciákkal ellentétben háromszor is meggondolják a somogyiak, hogy az agglomerációba költözzenek. A városvezetés a gazdaság, a turizmus és a reptér fejlesztésében látja a jövőt, ugyanakkor szeretnének a régió társközpontjává válni.
Az önkormányzat szerint... „Kaposvár harmonikusan fejlődő, emberléptékű középváros, amely versenyképességének növekedését alapvetően a gazdaságfejlesztésre helyezi – kezdi Kaposvár Integrált Városfejlesztési Koncepciójának, valamint a városvezetés jövővel kapcsolatos terveinek ismertetését Sári László, pályázati igazgató. Szeretnénk, ha a város épített környezetével és természeti adottságaival párhuzamosan a város regionális társközponti szerepe is erősödne.” A gazdaságfejlesztés három alappilléreként a humán erőforrások növelését, új tudásalapú gazdaság kialakulását, valamint magasabb képzettségű lakosok megtartását emelte ki az önkormányzat részéről nyilatkozó szakember. A városvezetés szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni a város imázsának erősítésére, hogy a megyeszékhely a jövőben könnyebben beazonosítható, ezáltal egyre közkedveltebb legyen a turisták és természetesen a lakosság körében – mondta Sári László. A vállalkozásfejlesztés szempontjából elengedhetetlen a megyeszékhely közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Vállalkozói, lakossági és önkormányzati közös érdek az M67-es gyorsforgalmi út mielőbbi kiépítése, hogy Kaposvár össze legyen kötve az M7-essel, s a vasúti közlekedés színvonalán is van mit javítani. Ebbe a körbe tartozik a taszári repülőtér elsősorban cargo bázisként történő újbóli életre keltése is, amelynek legnagyobb előnyét abban látják, hogy a nemzetközi piacok elérhetővé válnának a somogyi megyeszékhelyről. A városvezetés a régió logisztikai központjának szerepkörét szánná a megyeszékhelynek, ehhez azonban elengedhetetlen lenne a gyorsforgalmi úthálózat, a vasúti teherszállítás, valamint az említett taszári reptér fejlesztése. Nagy hangsúlyt fektetnének a jövőben az önkormányzat részéről a gazdasági befektetők Kaposvárra csábítására, valamint „az értékteremtés folyamatában jelentős pozíciókat elfoglaló”, más szóval innovatív vállalkozások életre hívására, segítésére. Sári László szerint Kaposvár egyik meghatározó tényezője lehet az egyre inkább erősödő szellemi potenciál. „A városban található speciális oktatási és képzési lehetőségekben komoly lehetőségek rejlenek” – folytatta Sári László. A régió, és Kaposvár fejlődésének egyik zálogaként a hatékony és szoros gazdasági kooperációt, ezen belül a turizmus fejlesztését említette a szakember: a régiónak meg kell találnia a saját arcát, mely a turizmuson belül gazdasági előnyökkel is jár. Ahhoz, hogy Kaposvár kistérségi identitása, speciális karaktere, jellegzetességei, a táj szépségei, a múlt történetei eladhatóvá váljanak, új beruházásokat is terveznek. A közeljövőben a városi fürdő gyógyfürdő részlegének további fejlesztését, kaland és játszópark létrehozását, a Rippl-Rónai-villa rekonstrukcióját, a Deseda-tó körül ökoturisztikai látogatóközpont kialakítását is tervezik. Együttműködnek Kaposvár belvárosában négycsillagos szálloda fejlesztés megvalósulása érdekében a tulajdonossal is. A kaposváriak életminőségét javító intézkedések közül a közterek megújítást, a közparkok folyamatos fejlesztését, a lakásfeltételek javítását, az intézmények rekonstrukcióját emelte ki Sári László. A közeljövőben Kaposváron a belvárosban, a vásárcsarnok környékén, a Sávháznál, a „DOMUS” lakótömbnél, a Keleti Ipari Parkban, valamint a Pécsi útnál és a Nádasdi utcánál várható jelentősebb – természetesen pozitív irányú – változás. Sári László a közelmúlt jelentősebb fejlesztései között a közszféra részéről a Kaposvári Virágfürdő megnyitását, a 67-es út bevezető szakaszán a körforgalmi csomópont (Raktár u.–Füredi u.) megépülését, gazdasági oldalról pedig a Kaposvár Plaza bővítését, valamint a Praktiker áruház megnyitását említette. Lakóingatlanok tekintetében a Hársfa Lakópark beépítése is fontos mozzanata a város fejlődésének, míg az ipari beruházások közül a Magyar Cukor Zrt. biogáz üzemének felépítését emelte ki. Az önkormányzat adatai alapján Kaposváron 2007-ben 375 db építési engedélyt adtak ki. Tavaly ugyanebben az időszakban már 165 darab engedélyt adtak ki. Az idén májusig ez a szám mindössze 116, ami az építési kedv csökkenését jelzi – válaszolta az építési engedélyek számára vonatkozó kérdésünkre Sári László.
Szabó Eszter Judit
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |





