[2008.06.16. 16:36]
Egymásra mutogatnak
A külföldi ingatlanberuházók sokszor kerülnek a kritika célkeresztjébe, hiszen a vádak szerint többnyire villámgyorsan megépített, rossz minőségű, rossz elosztású és rejtett hibáktól hemzsegő lakásokat adtak át eddig. Tisztelet a kivételnek. A vevők bosszankodnak, a beruházók pedig „extraprofitolnak”. Sokan azt mondják, hogy a vadkapitalista időknek vége, akárcsak az ezredforduló ingatlanboomjának, így a vevők a 20-25 évre felvett hitelek miatt most már megnézik, mire adják ki a pénzüket. Azonban még mindig sok zűrös üggyel kell szembesülnünk.
Sokszor a felek a bíróságon találkoznak, a beruházó és a kivitelező egymásra mutogat. A rossz minőségért a beruházó a kivitelezőt hibáztatja, míg a generálkivitelező a megbízót okolja. Az egyes projekteknél több tíz millió forintról is szó lehet, országos szinten milliárdokról. Elindul a körbetartozási lánc, ami hazai vállalkozók jelentős részét teszi tönkre.
A Mór Ház projekt
A Mór utcában a Mór Ház fantázianévre keresztelt 34 lakásos társasház 2005. június és 2006. május között épült meg. Imre Ferenc, a Baurek Építőipari Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője elmondta, hogy a beruházó Casaro Hungary 295 millió forint plusz áfáért bízta meg a cégét a generálkivitelezéssel. Az ügyvezető szerint a kb. 800-1000 négyzetméteres telekre nagyságrendileg 1 milliárd forint hitelt adott egy pénzintézet a Casaro Hungaryhez kötődő cégnek, bár becslése szerint a telek 80 milliót érhetett akkoriban.
Kérdésünkre, hogy ha ilyen egyszerű társasházépítéshez kölcsönt szerezni Magyarországon, akkor miért nem kér magyar cég is nulla önrészre hitelt – hiszen semmi rizikó, maximum megbukik a projekt –, Imre úr keserűen megjegyezi, hogy egy magyar cégnek legalább 30%-nyi önrésszel kell rendelkeznie. Az is felmerül, hogyan vállalhat egy bank akkora kockázatot, hogy szinte csupán a telekre ennyi hitelt biztosít, erre a Baurek tulajdonosa talányosan csak annyit mond, hogy a bankot kellene megkérdezni. Persze az is lehet, hogy a bank számára egyáltalán nem ismeretlen a kölcsönt igénylő cég és a cégtulajdonos – akár offshore cég, akár nem – garanciákat ad a banknak, de erről a bank nem beszél.
