[2008.06.15. 16:55]

Kauzális viszonyok

Papp Zoltán Tamással, a város főépítészével arról beszélgettünk, hogyan tud a szakma együttműködni a civil értékvédőkkel. Kiderült: nagyon jól. A városszépítők megfogalmazzák álmaikat, amelyeket a szakemberek városfejlesztési stratégia, illetve pályázati projektek formájában helyükre tesznek. A főépítész meggyőződése szerint csakis így, a két szféra, civilek és várostervezők együttműködésével alakulhat ki élhető, ám karakteres, organikus város. Tapolcán ez sikerült, a 2005-ös Hild-díj is ezt bizonyítja.

Kérdésemre, vannak-e súrlódások beruházók és városvédők között, illetve beruházók és műemlékvédők között, azaz utasított-e el mostanában építési engedély kiadását, Papp Zoltán Tamás kifejtette, ez nem az ő asztala. Azonban az előfordul, hogy átterveztet épületet, mert nem illeszkedik szervesen a városképbe. Ez történt például az orvosi központi ügyelet épületével. Papp Zoltán Tamás legkedvesebb épülete Tapolcán egyébként a kórház, egy régi, százéves pavilonos épület, amit korszerűsítettek, mégpedig úgy, hogy életkedvet, optimizmust sugározzon. A legnagyobb dicséretet ezzel kapcsolatban az egyik beteg nénitől kapta, aki azt mondta, „én még ilyen szép helyen nem laktam”.

Tájidegenek

A városképtől legidegenebb két ipari jellegű objektumot sem dózeroltatná le a főépítész, mert szerinte az építészet lényege nem a rombolás, hanem a meglévő átalakítása. El is készültek már a tervek a főutca két „fájó pontjának”, a postának és a bauxitbánya irodaházának az átalakítására. A posta felújítása megkezdődött, a bauxitbánya egykori irodaházának felújítására pedig EU-pénzekre pályáznak.

A legígéretesebb fejlesztési lehetőség, ami előtt Tapolca áll, az a város tulajdonába került, 50 hektáros honvédségi terület hasznosítása a nyugati városrészen, Lesencetomaj irányában. A honvédségi épületeket leszámítva szép, parkos, ősfás területről van szó, ahová a tervek szerint turisztikai, kereskedelmi és más szolgáltatásokat telepítenének. A területet meghirdették, beruházókat keresnek.

Lapátolnak (fotó: Szegedi Gábor) További képek a galériában >>

A turizmusban reménykednek

Dr. Zsiray Ferenc, a Tapolcai Városszépítő Egyesület elnöke szerint is a gyógyturizmus fejlesztése lendíthetne a foglalkoztatási helyzeten. Az asztmatikus betegségeket kezelő gyógybarlang, illetve a Pelion wellness-szálló már meg is alapozta a városka ilyen jellegű hírét. Tapolca hosszú története során volt már borkereskedelmi központ, honvédelmi központ, bauxitbánya-központ, vasúti központ, amely funkciók rendre megszűntek, elmosta őket a változás, a bor kivételével, amely iránt újra élénkül az érdeklődés.

Miért ne lehetne a 21. században gyógyturizmusközpont, hiszen minden adottsága megvan hozzá: melegvíz, barlangok, pihentető, szép környezet. A tapolcai medencét szokásos Provence-hoz, Toscanához hasonlítani. Hamvas Béla is megírta, Badacsony és Szentgyörgy fölött, a Káli-medencében az ember világosabb és melegebb földre ér. A napfény fehérebb, majdnem olyan fehér, mint a Földközi-tenger fölött. A színek jobban világítanak és a légkör elektromosabb – akárcsak a mediterránon.

Toszkán hangulatok

Dr. Zsiray Ferenc arra büszke, hogy sikerült megőrizni a városka mediterrán hangulatát. A városszépítők több mint egy évtizedes kitartó munkával 63 épületet helyi védelem alá helyeztettek, erről a házfalakon látható táblák is tanúskodnak. Aki régen nem járt Tapolcán és most végigsétál a főutcán, látja az óriási változást. Szépen helyreállították, kifestették a régi épületeket. Virágba borultak az utcák, a virágosítást is a városszépítők kezdeményezték, ami a lakosság és az üzlettulajdonosok, valamint a városvezetés körében is jó fogadtatásra talált. Egyébként idén ünnepli fennállásának 25 évfordulóját a Tapolcai Városszépítő Egyesület. Lesz mit megmutatniuk a város-és faluvédők országos találkozójára érkezőknek.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek