[2008.06.10. 19:01]

Fekete Péter

A Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint korrupció nélkül rendkívül nehezen lehet érvényesülni az üzleti életben – állapította meg a Transparency International. A korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet Korrupciós kockázatok az üzleti életben című tanulmánya szerint a korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti szféra és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti életen belül.

A TI országtanulmánya szerint a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó jogszabályok elvileg megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, a törvények végrehajtásánál azonban komoly hiányosságok jelentkeznek, a tágabb jogszabályi környezet pedig korrupciós mechanizmusokat generál.

Nekem egy, neked egy

Leginkább az adózásra vonatkozó jogszabályok, a reformra szoruló pártfinanszírozási törvény, a „közbeszerzési törvény kiskapui, a nem működő lobbitörvény és a rosszul működő csődtörvény miatt alakulnak ki ezek a rendszerszerű mechanizmusok” – mondta Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának igazgatója. A jelenséget a TI kutatása szerint a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, illetve kulturális beidegződések is erősítik. A szervezet becslése alapján a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket.



Megélhetési korrupció

Az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozásokra jellemző úgynevezett megélhetési korrupció (feketefoglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok árfelhajtó kartell megállapodásai a jellemzőek. A TI tanulmánya szerint a multinacionális cégek jelenléte fékezi a korrupciót, de bizonyos kulturális, történelmi tényezők a jelenség fennmaradását segítik elő. „Az üzleti életet is a kölcsönös szívességek hálózata fonja be” – mondta Alexa Noémi.

Az üzleti életben tapasztalható korrupció csökkentése nem valósítható meg a politikai elit elkötelezettsége és példamutatása, illetve az etikus üzleti magatartást középpontba helyező szemlélet meghonosítása nélkül. A magyarországi brit, osztrák, kanadai és holland nagykövetség támogatásával készült tanulmány bemutatóján többek között részt vett Greg Dory, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete, aki szerint a nemzetközi befektetők körében nyugtalanságot kelthet, ha úgy érzékelik, hogy a korrupció komoly probléma egy országban.

A megvesztegetésmentes üzleti életért folytatott küzdelem további eszközei közül a brit külképviselet vezetője a korrupciós ügyeket az érintett szervezeten belül megismerő, és azokat a nyilvánosság előtt leleplező úgynevezett közérdekű bejelentők törvényi védelmét, illetve a független médiumok szerepét emelte ki.

Adócsökkentés kell

Marshall Miklós, a TI európai és közép-ázsiai regionális igazgatója szerint a korrupció csökkentése érdekében elkerülhetetlen az adórendszer radikális reformja, amely csak a kormány és az ellenzék közti közötti kompromisszum alapján mehet végbe. „Az adóreformot egy-két éven belül meg kell valósítani, különben tovább romlik Magyarország versenyképessége” – mondta Marshall Miklós. A most bemutatott kutatási jelentés a Korrupciós kockázatok Magyarországon című tanulmány második része.

A 2007 decemberében megjelent első kötet legfőbb megállapításai szerint Magyarországon túl nagy a politikai befolyás az állami és a helyi önkormányzati szinten, hiányzik a politikai akarat a korrupció megfékezésére. Míg a jogszabályi környezet nagyjából megfelelő, nem elég hatékony a nyomozó hatóságok munkája a korrupciós esetek felderítésében, a bíróságok pedig esetenként hiányosan felkészültek. Mindezek alapján Magyarországot közepesen korrupt országnak minősíti a jelentés.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek