|
Több lakás, kevesebb ember. Magyar építőipar és lakásügy 1998–2008
10 éves az ingatlan.com
[2008.06.10. 17:57]
Úgy tűnik, elég volt a lakóépület-fejlesztésekből, hiszen a fővárosban egy lakásra már csak 1,96 lakó jut. Az építési vállalatok annál is inkább az ipari épületek felé kacsingatnak, mert a magyarok többsége a rokonokkal építteti fel a házát.
2003 – sokat, nagyot, gyorsan
1998-ban 16,5 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt, ám a korábban kiadott engedélyek miatt több mint 20 ezer épült fel. Csaknem félezer lakást lebontottak, de így is maradt 3.853.000. 2003-ra 4.065.000, 2008-ra pedig 4.270.000 lakás készült el Magyarországon. „2003-ban 35,5 ezer lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, s több mint 59 ezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 13%-kal, az új lakásépítési engedélyeké 22%-kal volt több, mint az előző évben” – tudjuk meg a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztály Lakásstatisztikai osztályán. Ezt a nagy arányú, a lakáspolitikai változások hatására bekövetkezett növekedést egyébként sem az előző évek, sem 2003 első három negyedéve nem vetítette előre. Az év utolsó negyedében 39%-kal több új építési engedélyt és 28%-kal több használatbavételi engedélyt adtak ki, mint az azt megelőző három negyedévben. A felhúzott épületek csaknem fele ház, a többi bérlakás, vagy értékesítési céllal épített lakás volt, melyeket azonban csak harmadrészben építettek vállalkozók; a lakosság kétharmada inkább saját kezűleg húzta fel otthonát. Az átlagos kivitelezési idő 412 nap volt, ami azt jelenti, hogy 2002-höz képest átlagosan egy hónappal gyorsabban épültek fel az otthonok.
Fészekrakók
Fotó: Neubauer Rudolf2008 – minden tizedik lakásban hiánycikk a fürdőszoba 2008 első három hónapjában a KSH adatai szerint 5.751 befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 8.956 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 5%-kal volt több, az új lakásépítési engedélyeké viszont 14%-kal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az előző években a fejlődés motorját az új fővárosi lakóparkok számának növekedése miatt a vállalkozói lakásépítés jelentette. 2008 első negyedévében azonban a 2003-ashoz hasonló helyzet állt elő; a fejlődés a természetes személyek saját használatra szánt, rokonok segítségével lebonyolított építkezéseinek köszönhető. 2003-ban az átlagos lakásméret meglehetősen nagy, 95 négyzetméter volt, míg 2008 első negyedévére az átlagos alapterület 91 négyzetméterre módosult, de ez az érték is 14 százalékos növekedést jelent a 2007-es adatokhoz képest. 2008 első három hónapjában 716 lakást szüntettek meg, ez 21 százalékkal több, mint 2007 első negyedévében. Az építésiengedély-kérelmek alapján 2008-ban várhatóan 10 százalékkal több üdülőegység, és 63 százalékkal több, azaz nagyjából 1 millió négyzetméternyi nem lakóépület fog épülni, mint 2007 első negyedévében. Horváth Lajos, a KSH szakértője szerint a lakóingatlan-építés visszaesése az egy lakásban élők egyre alacsonyabb létszámával is magyarázható: Budapesten átlagosan 1,96-an, míg vidéken 2,49-en laknak egy otthonban. A lakások számának növekedése azonban nemcsak a lakók „elmagányosodását”, hanem minőségi javulást is eredményezett: mostanra a lakások több mint 86 százaléka vízöblítéses toalettel, csaknem 90 százaléka pedig fürdőhelyiséggel is rendelkezik. Megint az autópályában van a nagy pénz Az egyre több lakást egyre több cég építette meg; míg 1998-ban 77.607, 2003-ban 91.224 építőipari cég működött, addig 2008-ban 95.694 a bejegyzettek száma. A termelés értéke természetesen a lakásszám és a bejegyzett építőipari cégek számának növekedésével egyidejűleg 2003-ra nőtt meg ugrásszerűen, hiszen az 1998-as 678,6 milliárd forintról 1.539,9 milliárdra módosult. Schindele Miklós, a KSH vállalkozásstatisztikai főosztályvezető-helyettese szerint ez utóbbi érték 2008 első negyedévében csak 1.963,9 milliárd forintot tett ki, s ez a tavaly februári adatokhoz képest csaknem 20 százalékos, 2007. azonos időszakát tekintve pedig több mint 23 százalékos visszaesést jelent. Negatív a prognózis 2008 második felére is, amennyiben a február végén felmért építőipari szerződésállomány volumene 23 százalékkal marad el a 2007-es adatok mögött. Az autópálya-építésre még januárban megkötött nagy értékű szerződésnek köszönhetően azonban 2007 azonos időszakát tekintve 12,4 százalékos emelkedés tapasztalható. Daczi Dóra
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |





