[2008.06.10. 15:47]

Enyhe növekedés

A száz szobára jutó népesség már az ezredforduló óta 100 alatt van, 2007 végén 91 volt. A laksűrűség ilyen mértékű csökkenéséhez a lakásállomány növekedése mellett a népesség fogyása is hozzájárult. A lakásállomány több mint fele (53%) 1-2 szobás. Mivel az utóbbi évek lakásépítéseiben a kislakások aránya nőtt, 2005 óta az állományon belüli egyszobás lakások számában enyhe növekedés figyelhető meg. Arányaiban több lett a 4 szobás és annál nagyobb lakások száma is, míg a kétszobások részesedése valamivel csökkent az utóbbi években. Vízvezetékhez a lakások 89%-a, közcsatornához 57%-a csatlakozik, közel 90%-ukban van fürdő-, mosdóhelyiség, 86%-ukban pedig WC.

Egy kis történelem

A lakásépítés ezredfordulón indult és öt évig tartó konjunktúrája minden évben legalább 10%-kal növekvő lakásépítést eredményezett. A 2004-es rekordév (24%-os növekedés) után 2005 enyhe (6%), 2006 pedig jelentős (18%) visszaesést hozott. 2007-ben újabb lendületet vett a lakásépítés: több mint 36 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és több mint 44 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. Ezzel a felépített lakások száma 7%-kal nőtt, míg a kiadott építési engedélyeké 1%-kal elmaradt az előző évitől. A lakásépítés alakulását az 1999-es mélypont óta alapvetően a vállalkozók által, értékesítési céllal, városokban, elsősorban többszintes, többlakásos épületben felépített lakások mennyisége határozza meg. A saját használatra szánt, a családi házas formában kivitelezett és a falusi építkezések alakulásában számottevő változás évek óta nincs.

A lakásépítést 2001-et követően a városi, 2004-től kifejezetten a fővárosi építkezések bővülése jellemezte, ami összekapcsolódott a vállalkozói lakásépítés 2000-től induló fellendülésével. A 2006-os visszaesésben a budapesti építések 33%-os és a vállalkozói építési teljesítmény 20%-os csökkenésének volt a legnagyobb szerepe. Az építések 2007-es növekedése szintén a vállalkozói lakásépítésben és az értékesítésre szánt lakásoknál volt jellemző, elsősorban a főváros területén.

Végletek

A 2007-ben elkészült 36 ezer új lakás 46%-át építették vállalkozások. A kivitelezői körből egyre inkább kiszorul a lakosság, a lakások 72%-ának kivitelezését építőipari tevékenységet folytató szervezetek végezték. Stagnált a családi házas és a lakóparki építési forma, miközben 41%-kal több lakás készült el új csoportházban és 18%-kal több új, többszintes, többlakásos épületben.

Több 60 m2-nél kisebb lakást építettek, az ennél nagyobbak számának növekedése azonban az átlag alatt maradt, ami tovább csökkentette – 2 m2-rel – az új lakások átlagos alapterületét, 87 m2-re. A lakásépítés területi eloszlása az ezredfordulót követően több szempontból is egyenetlenné vált. Az erőteljes budapesti fellendülés mellett a többi város fajlagos lakásépítési teljesítménye az országos átlaggal együtt mozgott, a községeké azonban 2001-et követően alatta maradt.

A régiók lakásépítésének intenzitása összefügg a népesedési folyamatokkal. Közép-Magyarországon a népesség száma a belső és külső vándorlás eredményeként emelkedett, és itt épült a legtöbb lakás. A másik véglet Észak-Magyarország, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a népességszám (döntően a belső vándorlási veszteség miatt), és itt adták át 2007-ben is a legkevesebb lakást.



Budapest a nyerő

A döntően Budapestre és környékére koncentrálódó lakásépítés az országos átlagot annyira megemelte, hogy a régiók többsége nem tudta azt elérni, csak Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon épült az átlagnál több lakás tízezer lakosra számítva. A 2000-ben még aránylag egyenletes régiós teljesítmények öt év alatt elszakadtak egymástól, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön a konjunktúra alig éreztette hatását. Az elmúlt nyolc évben közel 42 ezer lakás szűnt meg. Számuk ingadozásokkal és lassan csökkent, a 2007-ben megszűnt 4100 darab lakás kétharmada volt a 2000. évinek.

2007. december 31-én a lakáshitelek állománya 3109 milliárd forint – a GDP 12%-a – volt, és 47%-át devizaalapú hitelek tették ki. Az állomány összege, amelyben a devizaalapú hitelek aránya évről évre nagyobb, 2002 óta folyamatosan emelkedik. A legnagyobb emelkedés 2003-ban volt, amikor az év során megkétszereződött. 2007-ben 131 ezer hitelt engedélyeztek 768 milliárd forint értékben, amelyek 84%-a devizaalapú volt. Az engedélyezett hitelek 13%-át támogatta az állam. Az átlaghitelek összege az első félévben 5,5 millió forint, a második félévben 700 ezer forinttal több volt – olvasható a KSH kiadványában.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek