[2008.06.10. 15:04]

Városgazdászként kellene gondolkodni

– Ön sokfelé feltűnik, felszólal, nem rejti véka alá a véleményét. De kicsoda Ön valójában?

– 1975-ben végeztem mint városgazdász az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. Három évvel korábban, külföldön tapasztalatokat szerzett kiváló professzorok alapították a szakot azzal a céllal, hogy a város problémáit megoldani képes, komplex gondolkodású szakembereket képezzenek. Diploma után a Fővárosi Tanácsra hívtak dolgozni, ahová azzal a reménnyel mentem, hogy megvalósíthatom a Belváros rehabilitációjával kapcsolatos elképzeléseimet.

Ugyanis a főiskolai éveimben ez volt a speciális kutatási területem. Öt évig próbálkoztam, közben saját költségemen kimentem Párizsba megnézni, hogy miként csinálják ott a városrehabilitációt. Meg is írtam. Ez nagyon nem tetszett az akkori városvezetésnek. Azt tanácsolták, hogy ha annyira szeretek írni, akkor menjek újságírónak. Megfogadtam a tanácsukat. 1982-ben újságíróként diplomáztam, és főként az eredeti szakmámat érintő kérdésekről írtam. 1985-ben kivándoroltam Izraelbe. A zsidónegyed állapota miatt „szivárogtam vissza” Pestre – 2004-től rendszeresen írtam a témáról, oda, ahol elfogadták a cikkeimet, azon túl pedig saját blogomban. Miután nem szeretek kertelni, sokan megijedtek a szokatlan gondolatoktól, amelyek csak Magyarországon és csak a hivatali szakgárda szemében renitensek – nagyon is elfogadottak külföldön, illetve az olyan szakemberek körében, akik tudják, hogy mi zajlik más nagyvárosokban.



– És hogyan lehet rehabilitálni?

– Mindenekelőtt tudni kell, hogy a város egy élő organizmus, nem csak épületekből áll. Ennek az organizmusnak a működési rendszerét kell újragondolni. A meglévő adottságokat oly módon kihasználni, hogy azok a XXI. századi városi életforma számára optimális keretet biztosítsanak. Tehát a rehabilitáció nem építészeti probléma.

– Mi a különbség egy főépítész és egy városgazdász között?

– Az építész az építési tevékenységet befolyásolja, lebont, átalakít, újat épít. Magasabbat, alacsonyabbat, többet vagy kevesebbet, de alapvetően építeni akar. A városgazdász szemléletét a városban élő ember helyzete motiválja, nem a ház. Mondok egy példát. Amikor a Gozsdu-udvar átalakítása szóba került, az ÓVÁS! Egyesület építészei a ház durva átépítése ellen tiltakoztak, esztétikai okokból. Ezzel is egyetértettem, de mint városgazdászt az izgatott, hogy az épületben több lakás lesz, és ez milyen forgalmat indukál, hogy a mélyparkolóba elhelyezhető autók hogy fogják kiszorítani a gyalogosforgalmat, hogy mennyivel csökken a zöldterület, milyen problémákat okoz majd a nagyobb víz- és csatornahasználat, a szemétszállítás.

– Hogyan dolgozik egy városgazdász?

– A városgazdász koordinálja a különböző szakterületeket. A várostervezés mellett mi is tanultunk épületeket, egy-egy szemeszter erejéig közlekedési rendszereket, közműveket is tervezni. De a város folyamatos működtetése is feladatunk, ehhez pedig szükség volt bizonyos fokú szociológiai, közgazdasági és jogi ismeretekre is. Miközben világjelenség az egyes szakmák specializálódása, szükség van olyan szakemberekre, akik a szakágakat képesek egyeztetni. A városgazdász tehát összhangot igyekszik teremteni a különböző szakágak között, hogy a város minél jobban működjön az ott lakó emberek érdekében. Amíg egy építész a fejlődést csak építéssel tudja elképzelni, a városgazdász ezer más eszközzel is élhet.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek