[2008.06.09. 18:06]

– A jelentős fejlesztések, megaberuházások magántőkéből épülnek. Hadd legyen már beleszólásuk, hogy mégis mit akarnak építeni!

– Azt mondogatják, hogy a város magánpénzekből épül. Ez szerintem nem igaz. Amikor bevezették az olcsó lakáshitelt, akkor először is az OTP-nek egy év alatt megháromszorozódott a bevétele... Utána jöttek a beruházók, és behozták a tervtanácsba a rosszabbnál rosszabb épületeiket, és teleépítették a várost 25-30 m2-es, 2,5 méter alacsony belmagasságú, amerikai konyhás kislakásokkal. Miért? Mert a telkükre a középfolyosós elrendezéssel lehetett a legtöbb lakást építeni, és ha lenyomták a szintmagasságot, akkor eggyel több szint fért bele. És forgatták a szemeiket, hogy a fizetőképes keresletet elégítik ki.



– Na jó, szellemi sötétségben a lakások is rondák és gagyik. De mégiscsak az ő pénzük.

– Az én pénzemből építkeztek. Befizetem az előleget, felveszem az óriási hitelt, eladósodom 20-30 évre a banknak, és az általam támogatott hitelből építik az én lakásomat. Ezt próbáltam elmagyarázni egy miniszternek, de nem értette. Ha az állam támogatja a lakásépítést, akkor mondja meg, hogy mik a feltételei. Legyen legalább 2,7 méter a belmagasság, normális konyhát alakítsanak ki. Hol van itt a magánpénz és hol a közpénz? A Budai Skála 30 éve áll ott ahol áll. Hirtelen elkezdett nagyon értékessé válni, mert a város odaépíti a metrót, 400 milliárd forintot teszünk bele. Akkor hol épül a város magánpénzből? A város közössége által biztosított előnyök ügyes felhasználásával bizonyos befektetők megpróbálnak érvényesülni. Ami nem baj. Ez mindig is így volt. Csak ne próbáljanak tisztességtelen haszonra szert tenni! Nem szabad úgy beállítani, mintha egyetlen jótevőnk a magántőke lenne.

– Hogyan lehetne kordában tartani a magántőkét?

– A magánpénz és a közpénz ma már nagyon nehezen elválasztható. A magántőke jó tőke, az állami tőke rossz tőke. Ezek ótvaros régi dumák. Az államnak sokkal jobban bele kellene szólnia a fejlesztésekbe. Vissza kéne vennie azokat a nyereségeket, amelyeket az ő saját befektetései hoznak, és ebből lehetne olyan közösségi eredményeket elérni, amitől nem is lennénk olyan szegények. Persze egy szabolcsi kisfalu önhibáján kívül forráshiányos, de én főleg Budapestről beszélek, ahol nagy léptékű magánberuházások zajlanak. Legyen tisztességes, mérhető, normatív magántőke-fejlesztés, amiben a közösség megbízhat, és a pénz egy része nem pártkasszába megy!

– Feszültség van a magyar kivitelező és a külföldi beruházó között is, hiszen előző alig jön ki a pénzéből, utóbbi meg vígan lelép a nyereséggel, még csak nem is adózik.

– A közbeszerzési törvényeinket módosítani kellene. Mintha újgyarmatosítás zajlana. Vegyük a csepeli szennyvíztisztítót! Mivel uniós támogatást kapunk hozzá, kényszerítenek minket, hogy olyan tendert írjunk ki, ami az EU-s szabályzatnak megfelel. Ennek értelmében be kell mutatni egy referenciát.

De mivel ez Magyarország legnagyobb szennyvíztisztítója lesz, ezért ilyet még hazai cég nem épített, ergo magyar cég labdába sem rúghat. Egy francia társaság építi. De kivel dolgozik? Magyar alvállalkozóval. A homokot nem fogja Franciaországból hozni. Az alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozója túrja a földet. Ezt valahogy meg kéne változtatni, mert ennyire nem lehetünk hülyék. Mindenki leszívja a nyereséget, és a kubikusnak kell megszakadnia. Amikor a sportcsatorna épült, a francia igazgató körbevezetett, a dolgozókra mutatott, és azt mondta: Schneller úr, ilyet nálunk nem lehetne megcsinálni! A munkások -13 fokban vasalták a betont, náluk +5 fok alatt nem dolgoznak.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek