[2008.06.09. 13:33]

Árulkodós

Az adóhatósághoz országos szinten benyújtott közérdekű bejelentések száma évről évre nő, méghozzá ugrásszerűen: míg 2006-ban kevesebb, mint négyezer állampolgári bejelentés érkezett, addig tavaly ez a szám meghaladta a tízezret. Az APEH-hez már idén is szép számmal érkeztek „tippek”, számuk április végéig országosan meghaladta a négyezret. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszaporodtak a rosszakarók és a bosszús szomszédok, de még csak azt sem, hogy az adóhatóság fizetne a bejelentőknek: az adóhivatalnak mint végrehajtó szervnek semmilyen lehetősége nincs a bejelentők jutalmazására.

Sokkal inkább az a feketegazdaság elleni kampány állhat a szaporodó panaszok háttérében, amelynek plakátjaival már szinte mindenhol találkozhatunk. A polgártársak leggyakrabban vagyonosodási vizsgálatot kérnek, bejelentés nélküli foglalkoztatásra panaszkodnak, a számla-nyugtaadási kötelezettség elmulasztását jelentik, vagy éppen adóeltitkolást, bejelentés nélküli bérbeadást neszelnek meg.



Vállalod a neved?

A név nélküli bejelentés a társadalom szemében soha nem volt szimpatikus húzás, mégis sokan élnek ezzel a módszerrel − közérdekű bejelentést ugyanis névvel és név nélkül is lehet tenni. Más kérdés, hogy már maga az adóhatóság is különbséget tesz a nevüket vállaló és nem vállaló bejelentők között: a névtelen bejelentés vizsgálata ugyanis mellőzhető. Ugyancsak elhagyható a vizsgálat, ha az érintett személy vagy szervezet a bejelentés alapján nem azonosítható be egyértelműen.

Vizsgálat tehát csak akkor indul, ha a bejelentő olyan adatokat, információkat, esetleg bizonyítékokat szolgáltat, amelyek megalapozhatják a vizsgálat eredményességét. Ez persze édeskevés a rettegett ellenőrzéshez. Az adóhatóság ugyanis előzetesen összeveti nyilvántartási rendszerével az adatokat, kockázatelemzést végez, és akkor indít eljárást, ha olyan eredményre jut, amelyek rosszat sejtetnek. A beadványok jó része azonban nem tartalmaz olyan adatokat, amelyek alapján az eljárást lehetne indítani.

És hogy kezdhetünk-e a szomszédra gyanakodni, ha adóellenőrzést kapunk? Nos, ezt aligha tudhatjuk, ugyanis nem csak a bejelentő adatai maradnak teljes homályban, de még csak az sem derül, ki, hogy a vizsgálat bejelentés nyomán indult-e. A bejelentő minden adatát komoly védelemben részesítik, a kilétük nem válhat, és nem is válik ismertté. Arra viszont nincs mód, hogy a bejelentőt a büntetőeljárásban alkalmazott tanúvédelmi programmal is védjék, ha fenyegetve érzi magát.

Miért is?

Az adóhatóság a bejelentéseket minden esetben tartalmuk alapján vizsgálja, nem nézi, milyen célok vezették a bejelentőt. Az APEH mindössze mérlegel, elemez, és ha kell, megindítja az eljárást. Megnézi például a személyijövedelemadó-bevallást, a korábbi ellenőrzések adatait, a folyószámla-adatokat, bepillant az ingatlan-nyilvántartásba, a gépjármű-nyilvántartásba, és persze ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését is. Arra azonban, hogy a bejelentő rosszindulatból, haragból vagy irigységből tette-e meg bejelentését, legfeljebb csak a vizsgálat lefolytatását követően, az eredmények ismeretében következtet, amennyiben a vizsgálat alaptalannak bizonyul.

És hogy milyen bejelentők vagyunk? A rendelkezésre álló adatok alapján kiderült, hogy a közérdekű bejelentéseknek 70 százaléka alaptalan, és az adóhatóságot csak 30 százalékban dolgoztatják okkal, méghozzá az adófizetők pénzéből.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek