[2008.05.30. 15:43]

Sok dolog eldől már az elején, hiszen az építész kikerül egy iskolából, elsajátítja egy szakmai műhely fogásait, és a továbbiakban ezek a stílusjegyek kísérik-jegyzik munkáját. Rányomják az iskola bélyegét a műre, többnyire formára szabják az egyén stílusát. Mindemellett ott van a költségvetés, a megrendelő, s ez a két tényező jócskán útját állja a művészi szabadságnak.

Londoni évek

A londoni székhelyű „AA School of Architecture” speciális építészeti iskola. Nem elsősorban azért, mert az egyetlen ilyen jellegű magánegyetem Nagy-Britanniában, inkább szabad szellemű képzése különbözteti meg a többi „műhelytől”. A szerkezetgépészetre például alig, vagy egyáltalán nem fektet hangsúlyt, viszont annál több szabadságot ad az építésznek.

A diákok maszkkészítéssel kezdik egyetemi tanulmányaikat, mindenki legyártja a saját arcának lenyomatát. Összhangba kerülnek magukkal, szembenéznek saját lehetőségeikkel, hogy később a terepen meglássák, megérezzék a hely adottságait. Híres építészek sora került ki az iskola padjaiból, néhányuk valódi sztárépítész lett, mint például a bagdadi születésű Zaha Hadid, akit a világ tíz legnevesebb szakembere közé sorolnak, és mellesleg Budapesten is fut egy projektje a Szervita téren.

Itt végzett az erdélyi születésű Czikéli László is, aki a bukaresti építészeti, majd budapesti iparművészeti egyetemeken kezdte tanulmányait. A mai viszonyok azonban finoman szólva sem kedveznek a művészi szabadság kibontásának, úgy tűnt, hiába múltak el az angliai évek. Ahogy ő fogalmazott, a pénz utáni hajsza nem teremt módot a londoni módszerek alkalmazására, a gondolat nem ölthet alakot, csak üres, mindennapos formai bravúrokra van lehetőség. Ekkor és ezért határozta el, a Műszaki Egyetemen végzett, szintén építész feleségével, hogy megépíti a saját házát Biatorbágyon, úgy, ahogy erre tanította a School of Architecture.



Biatorbányi különlegesség

Nála az épület a maszk, a maszkkészítés a tervezés és az építkezés. Az elején még látszólag értelmetlen kusza dolgok az idő múlásával lassan összeállnak, értelmet nyernek – ahogy épül a ház. Azt hiszem az ilyen típusú építész inkább művész, mint mérnök. László is makettekben, rajz- és akvarellvázlatokban látta az épületet és míg ezekből számtalan verziót készített, a műszaki számításokból csak a legszükségesebbekkel foglalkozott, igaz ez utóbbi inkább a feleség dolga volt.

Kiegészítették egymást, mint szoftver a hardvert. A sors fintora, hogy miután a családi otthon elkészült, László tragikus hirtelenséggel elhunyt. Négy nőt (feleség és három kislány) és a végül elkészült álomházat hagyta maga után ez a sokat bolyongó, nyugtalan lelkű építész, akkor, mikor gyökeret ereszthetett volna.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek