[2008.05.28. 15:18]

– A bevásárlóközpontok építése amúgy is slágertéma, legalábbis nálunk, Vadkeleten, csak van valami értelme, gondolom, dől a lé.

– Például az Auchan idejött Franciaországból, mert ott már elegük van, és nem engedik nekik, hogy 20 ezer négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházat húzzanak fel. Itt találtak egy-két kiöregedett minisztert, akik kijáró emberként elkezdték magyarázni, hogy milyen jó az, ha a város szélén bevásárlóközpont épül, mert munkahelyek teremtődnek, fákat ültetnek, a lakosságot ellátják stb. Nincs még egy olyan mezőgazdasági ország Európában, ami így kiszolgáltatja magát. Mindenki tudja, hogy a bevásárlóközpontok termékláncokat jelentenek, amelyek élelmiszeripari vertikumokat képviselnek, és a francia sajtot eladják külföldön. Felszívják az állami támogatást a munkahelyteremtésre, és röhögnek rajtunk, hogy azért mert egy fémdobozt letesznek valahova, adókedvezményt kapnak. 3 év alatt megtérül az üzlet! Ez nem befektetés, hanem kifektetés!



– Ez igaz! De hát a világ valamerre tart, ha tart, és azt nem lehet humánus értelmiségiként puszta kézzel, felgyűrt ingujjal megállítani.

– Sokszor azt mondták, hogy én fékezem a városfejlődést. Ez nem fejlődés. Amikor az új Balaton-törvényt opponáltam, olvastam egy környezetvédelmi szakvéleményt, amiben az áll, hogy a nem fenntartható fejlődés az nem fejlődés. Ami tehát nem fenntartható, az degenerálódás, rákos daganat a szervezetben. Már elnézést, de ha egy város burjánzik, mint Budapest, azt nem lehet fejlődésnek hívni, főleg, hogy közben a lakossága csökken. Ők meg jönnek ezzel a fejlődésdumával meg a szabadpiac dicsőítésével, hogy olcsóbb lesz minden. Írországban, Ausztriában olcsóbban lehet ruhát vásárolni. A legtöbb nagyvárosban a tömegközlekedés olcsóbb, mint nálunk! Ez az ócska aljas duma az ország totális kirablását jelentette.