[2008.05.28. 15:18]

– Nézzünk már körül külföldön, hogy ott mi a helyzet ez ügyben!

– Sok európai országban megfordultam, de egyetlen nagyvárosban sem dolgoznak 250-nél kevesebben a városfejlesztési osztályon. Írországban azon sopánkodtak, hogy Dublinban csak 85-en dolgoznak a várostervezési osztályon. Az én irodámon 17-en voltunk. Nálunk az ostobán alkalmazott liberális politika jegyében, és a hangsúly az ostobán van, minden nagy tervezővállalatot szétzúztak, a főváros is megszabadult a várostervező BUVÁTI Rt.-től, amely elkészítette a terveket. Ezekben a tervekben kerül meghatározásra többek között a beépítés sűrűssége, a százalékos megoszlás, pl. a zöldterületi arány.

Ez egy lényeges eszköz, ami a város kezében kellene, hogy legyen. Bizalmas adatoknak kellene tekintenünk, amiket jóváhagyás előtt nem szabadna nyilvánosságra hozni, hiszen spekulációk tárházát nyitja meg. Ezzel szemben mi történik nálunk? Formálisan a városok döntenek, de mivel az önkormányzatnak nincs pénzük a tervek finanszírozására, ezért a befektetőtől kapja hozzá a forrásokat, így nyilván az ő érdekeik érvényesülnek.

– Erre is tudna példát említeni?

– A budai Skála Áruház rendezési terveire a XI. kerületi önkormányzat adta ki a megbízást, de a fejlesztő ott állt az építész mögött korbáccsal, hogy minél nagyobb épületet tervezzen. Az építész meg ott állt a várostervező mögött, hogy odahúzza a szabályozási vonalat, ahová kell. Így nem lehet várost tervezni. A gyeplőt a lovak közé dobták, a várostervezés emiatt a vállalkozó elképzeléseinek megfelelően alakul, az önkormányzat meg csak kapaszkodik. Az építészek ki vannak szolgáltatva a politikai vezetésnek, amely a fejük felett megegyezik a befektetővel, hogy hová mit kell építeni, aztán lenyomják a szakma torkán.



– Na de állandóan azt halljuk, hogy az önkormányzatok deficittel küzdenek, nincs pénz semmire, túlélésre játszanak.

– Ezt az érvet nem tudom elfogadni. Természetesen az önkormányzatok szegények, de nézzük például a Csepel-sziget esetét. Ott tényleg nem gazdag az önkormányzat és sok-sok problémája van. Épp ezért nem biztos, hogy nekik azt a bizonyos területet el kellett volna adniuk a spanyoloknak. A fővárosban kihirdettek egy olyan vagyonrendeletet, amelynek értelmében vagyontárgyat értékesíteni csak fejlesztési célokra lehet, és nem működtetésre. Az a cél, hogy az önkormányzat ne élje fel a vagyonát, mert ha eladja, abból csak ideig-óráig származik bevétele, utána minden kezdődik elölről, illetve kezdődne, ha lenne még mit eladni. Nincs pénze az önkormányzatnak?

Akkor nem kell a határába 23 bevásárlóközpontot építeni, mint Budaörsnek. Ha viszont az önkormányzat azt mondja, hogy van egy tudatos lakásépítési programom, mert szeretném a fiatalokat lakással támogatni, és ezért áruba bocsátom bizonyos területeimet, olcsón adom a telkeket, az egészen más dolog. Akkor tudom, hogy mit kapok.