[2008.05.28. 15:18]

– Sokan nem nézik jó szemmel a külföldi befektetők ténykedését. Ez nálunk, akárcsak bárhol a világon, néha rasszista megnyilvánulásokhoz is vezet. Emiatt erről aztán mindig mindenki hallgat. Bár szerintem a tőkének nincs nemzetisége.

– Szerintem sem fontos. A Hajógyári-szigetnél izraeli (Álomsziget projekt – a szerk.), a Csepel-szigeten spanyol befektető jelent meg. A Csepel-sziget északi részét az önkormányzat bagóért adta el a spanyoloknak. Elő is készítettünk egy peranyagot, hogy ha 1 hónapon belül nem adják vissza a területet, akkor bepereljük a csepeli önkormányzatot. Ekkor jöttek felülről, hogy jönnek a választások, most nem szabad összeveszni a csepeliekkel. Onnantól kezdve a spanyolok elkezdték gyötörni a tervezőket…



– Ezek szerint senki sem védi meg a város érdekeit? Rászabadulnak a befektetők, és lesajnálva minket azt csinálnak, amit akarnak?

– Eljutottunk abba a komikus helyzetbe, hogy több minisztérium felügyelte már az építésügyet, mint ahány nem. 1988-ban megszűnt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízgazdálkodási Minisztériumhoz került a szakma, majd a rendszerváltás után a Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartozott. 1998-ban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kebelezte be, 2002-ben egy része a MEH alá tartozott, másik része a BM-hez. Aztán alakult meg az OLÉH, majd visszavitték a BM-be, aztán Önkormányzati, most meg a Gazdasági Minisztériumba.

– Kezdek szédülni, mint valami faluvégi ringlispílen a vurstliban.

– Először is, nem érzik át a témakör jelentőségét, másrészt jó ezt a zavaros helyzetet fenntartani, mert ha a szakma gyenge, akkor lehet garázdálkodni.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek