[2008.05.26. 18:00]

Az elmúlt napokban a 242-243-as eurós szint közelébe erősödött a magyar forint a bankközi devizapiacon. Mindez azt jelenti, hogy a valutakereskedőknél 248, illetve 249 forintért lehet váltani a közös európai pénzt. Nem kizárt, hogy napokon belül a 240 forintos szint alá is erősödhet a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest a bankközi devizapiacon.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának mai döntése értelmében a jegybanki alapkamat május 26-tól 8,5 százalék lett. A jegybanki kamatemelés a forint sáveltörlését követő hiteles jegybanki politikaként értelmezhető. Ennek megfelelően a forint nem reagált érzékenyen a döntésre, a tegnapi záróértékhez képest nem változott az árfolyama.

„Nem kötelezzük el magunkat egyik irányban sem, tehát a monetáris politika további szigorítása, illetve a kamat tartása egyaránt elképzelhető a jövőben” – nyilatkozta Simor András, az MNB elnöke. A világ jegybankjai az utóbbi időben újraértékelték az inflációs folyamatokat, s úgy tűnik, hogy az inflációt nagyobb veszélynek ítélik, mint a növekedési kockázatokat – felelte egy kérdésre az MNB elnöke.

Simor András elmondta: „a kamatemelés után nem zárható ki további forinterősödés, de a forint árfolyamának csak egyik tényezője a kamat. Egy másik kérdésre kifejtette: azzal, hogy néhány hónapja a jegybank eltörölte az árfolyamsávot, továbbra is fontos szempont a jegybanki döntéseknél az árfolyam. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: megálljt nem a sávszél, hanem az inflációs célkövető rendszer logikája jelenthet a monetáris tanács döntéseinél”.

A növekedés és az infláció kapcsolatára, valamint a jegybanki kamatdöntések együttes hatásaira vonatkozó kérdésre az MNB elnöke kifejtette: a monetáris politikának sokkal nagyobb hatása van az inflációra, mint a gazdasági növekedésre. Aláhúzta: „a monetáris tanács is aggódik a növekedés miatt, de a mi feladatunk alapvetően az inflációra való figyelés, az inflációs folyamatok rendbetétele”.

Egy másik kérdéssel kapcsolatban, amely a monetáris politika különböző vonatkozásait firtatta, elmondta: a monetáris politika három csatornán keresztül tud hatni az inflációs folyamatokra. Egyrészt a kamatcsatornán keresztül, másrészt az árfolyamcsatornán keresztül, harmadrészt pedig az inflációs várakozások befolyásolásával.

Adott inflációs célt akkor is el lehet érni, ha a három különböző eszköz közül kettő működik. Az is előfordulhat, hogy például a monetáris politika hitelesége ugyan nem eléggé kedvező, azaz inkább alacsony, de a várakozások alacsony inflációra vonatkoznak és az árfolyam is erős, ekkor a pénzromlás üteme valószínűleg mérséklődik.

Simor kiemelte: fontos, hogy a monetáris tanács ügyeljen a hitelességére, és a pénzromlásra vonatkozó várakozásokat az inflációs cél körül tartsa. Ezzel hosszabb távon azt is el tudja érni, hogy viszonylag simábban alkalmazkodjon a gazdaság az inflációs célhoz. Végezetül kifejtette: nem tart attól, hogy a mostani erős forint esetében a lakosság tömegesen váltaná át forintmegtakarításait az európai közös pénzre.

A monetáris politika számára releváns időhorizonton ugyanakkor jelentősek a felfelé mutató kockázatok. A továbbra is fennálló alkalmazkodási kényszer ellenére, a sorozatos költségsokkok következtében a bérdinamika mérséklődése a korábban vártnál lassabb lehet. Növeli az inflációs veszélyt, ha a gazdasági szereplők nagyobb teret engednek a költségsokkok továbbhárításának, illetve ha árazási és bérezési döntéseikben az alappályában feltételezettnél erősebben támaszkodnak a múltban tapasztalt inflációra. Ezt a kockázatot erősítené, ha folytatódna a globális inflációs környezet elmúlt időszakban tapasztalt romlása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az eddig megtett monetáris szigorítás – a gazdaságot érő erőteljes költségsokkok ellenére – elősegíti az infláció további csökkenését. A Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett, és meg kívánja előzni az inflációs sokkok áttételes hatásait. Mivel úgy látja, hogy az inflációs cél teljesülését a monetáris politika számára releváns időhorizonton jelentős felfelé mutató kockázatok övezik, az alapkamat emelése mellett döntött. A Monetáris Tanács továbbra is szükségesnek látja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek