[2008.05.26. 13:10]

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február elején hirdette meg az Új Tulajdonosi Programot, a bejelentést pedig azonnal intenzív egyeztetőmunka követte. A miniszterelnök által felkért gazdasági szakemberekből álló Új Tulajdonosi Program Tanács április végére készítette el javaslatait, amelyek alapján a kormány május elején hozott döntést. A kabinet meghatározta a kedvezmények fő kereteit, valamint a program első és második szakaszában érintett, száz százalékban, vagy közel száz százalékban állami tulajdonban lévő cégek körét is.

Autópálya és ingatlan

Az első két vagyonelem − az Állami Autópályakezelő Zrt., valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által összeállított ingatlanportfólió − várhatóan már a jövő év első negyedévében lesz jegyezhető. A tervek szerint a következő értékesítési körben kerülhet sor a regionális vízművek, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Villamos Művek Zrt. szétválasztása után létrejövő két társaság programba történő bevonására − tudtuk meg a konkrétumokat a Kormányszóvivői Irodától.

A kisbefektetők egy meghatározott értékhatárig lesznek jogosultak kedvezményes részvényjegyzésre: az előzetes számítások alapján az értékhatárt várhatóan 250 ezer forintnál húzzák majd meg. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint azonban arra is lesz lehetőség, hogy valaki a meghatározott értékhatárt meghaladó mértékben jegyezzen a részvényekből. Ebben az esetben már csak a piaci árnak megfelelően jegyezhetőek a részvények, kedvezményeket pedig nem lehet érvényesíteni.



Tőzsdén nincs pardon

„Az Új Tulajdonosi Program hatása közvetlenül azoknál a vállalatoknál jelentkezik majd, amelyek bekerülnek a programba. Az érintett cégek nagy változás előtt állnak, hiszen az állami tulajdonú cégből tőzsdén jegyzett vállalatokká válnak: noha az állami többségi tulajdon megmarad, üzleti körülmények között kell majd működniük. Ezen cégeknek már csak emiatt is sokkal átláthatóbban, fegyelmezettebben kell majd gazdálkodniuk” − hangsúlyozza Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

Akar szerint a lakosság reakciója, az érdeklődés valós szintje csak akkor lesz mérhető, amikor megjelenik a konkrét kínálat és megtörténnek a jegyzések. „Jobb esetben néhány százezer befektetőre lehet majd számítani, jellemzően magyar magánszemélyekre. Ma a megtakarítók döntő többsége megáll a bankbefektetésnél, a tőzsdével már nem próbálkozik. Ez a konstrukció viszont szélesebb rétegeknek is lehetővé teszi a részvényvásárlást, és viszonylag alacsony lesz a kockázata. Vonzók lehetnek az ingatlanportfóliós részvények is: a portfóliót várhatóan a kincstári tulajdonban lévő ingatlanokból, illetve olyan állami tulajdonú cégek ingatlanjaiból válogatják össze, amelyek stabilak, nincsenek hiteleik. Az így létrejövő ingatlankezelő, ingatlanhasznosító társaság részvényei sokakat érdekelhetnek, hiszen az ingatlan mindig is kedvelt befektetési forma volt hazánkban.”

Mindörökké ingatlan

A programtól Nagy Kálmán, a Concorde Értékpapír Zrt. vállalati pénzügyek vezetője is a hazai pénzügyi kultúra fejlődését várja: „A pénzügyi kultúrát mindenképpen javítja, ha lesz egy szélesebb körű lakossági jegyzés, amit nevezhetük akár privatizációnak is. A kilencvenes évek második felében bőven volt példa arra, hogy dolgozóknak is felajánlottak részvényeket, akár többletkedvezményekkel együtt. Ekkor több tízezer ember vett részt a jegyzéseken. Akkoriban széles kört meg lehetett célozni, azóta viszont átalakult a magyar magánbefektetői kör, alacsonyabb lett a közvetlen részvénytartás. Nem jellemző, hogy sok ember tulajdonolna néhány tízezer forintnyi részvényt, sokkal jellemzőbb, hogy kevesek kezében összpontosul néhány milliónyi részvény.”

Nagy Kálmán szerint most, hogy a lakosság erején felül eladósodik, és egyre nagyobb teret hódítanak a kockázatos jenhitelek, mindenképpen fontos lenne, hogy megváltozzon a pénzügyi szemlélet, előtérbe kerüljenek a megtakarítások és az öngondoskodás. Ebből a szempontból Nagy Kálmán is ingatlanportfólióban rejlő lehetőségeket emeli ki: „Az ingatlan jól kézzelfogható, mindenki számára érthető befektetés. Egy jól strukturált állami ingatlanalapra pedig lehet keresletet generálni.”