|
Útvesztőben: mi közük a sztrádáknak az ingatlanokhoz?
Kelet-magyarországi autópályák
[2008.05.23. 13:51]
A hazai sztrádák, ha lassan is, de folyamatosan épülnek. Nagy kérdés azonban, hogy milyen hatással vannak az érintett területek, települések ingatlanpiacára. Összeállításunk első részében az ország keleti felében néztünk körül.
Változások ipari vonalon Joó Domonkos, a DTZ ipari ingatlan üzletágvezetője úgy véli, hogy az autópálya-építések mindenképpen meghatározzák az ipari ingatlanok fejlesztésének irányát. „Az M3-as autópálya nyomán egyértelműen beindultak a fejlesztések. A változás a Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza által behatárolt háromszöget érinti leginkább, nem is feltétlenül ezt a három települést” − hangsúlyozza Joó Domonkos, majd példaként a Polgári Ipari Parkot említi. Debrecen és Miskolc ezen felül méreténél fogva is jelentős helyi piaccal rendelkezik, amelynek fejlődését az autópálya-építés csak felgyorsította. Az is befolyásolhatja a keleti országrész piacát, hogy a sztráda lassan eléri a keleti határát. A szomszédos országokkal történő kereskedelem szempontjából így felértékelődnek a már említett határ közeli a települések, és Záhony térsége is visszanyerheti az áruforgalomban betöltött jelentős szerepét. Jól mutatja ezt, hogy az autópálya által érintett nagyvárosok fejlődése azonnal felgyorsult, amint a sztráda elérte őket: a fejlesztők és a leendő bérlők abban a pillanatban elkezdtek érdeklődni az ipari ingatlanok iránt. Érdekes azonban, hogy például az Egerre vezető M25-ös út nincs nagy hatással a városra. Ez esetben nincs összefüggés a sztrádák és a fejlesztések között. Termelő cégek amúgy is sűrűn előfordulnak az M3-as mentén, így például Hatvanban és Gyöngyösön. Eger esetében persze előny, hogy nem kell a régi bekötőutat használni, de a logisztikai fejlesztésekre az útépítés nem volt hatással.
Földmunka
Fotó: Neubauer RudolfÉszak Dél ellen Az M5-ös autópálya mentén ugyanakkor nem szaporodnak a logisztikai központok. Ennek oka, hogy a déli irányú kereskedelem nem olyan volumenű, és az M5-ös mellett fekvő városok, így például Szeged vagy Kecskemét sem jelentős ipari városok. Az M3-as mentén nagyon sok telket kínálnak eladásra, és már több fejlesztés is előkészületi fázisban van, addig az M5-ös mentén pusztán a telekkínálat van meg. Budapest vonzáskörzetétől távolodva ezen a vonalon ugyanakkor nincsenek tervben új projektek. „Előbb-utóbb bekövetkezhet majd egy decentralizáció, de a főváros méreténél és elhelyezkedésénél fogva mindig is a legnagyobb részpiac marad a logisztikai szegmensben” – szögezi le Joó Domonkos, majd folytatja: „A cégek a költséghatékonyságot veszik leginkább figyelembe: mivel Budapest az ország közepén van, és itt is laknak a legtöbben, egyszerűen itt a leggazdaságosabb fejleszteni. Regionális alközpontok persze kialakulhatnak Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán, vagy a nyugati Győrben vagy Székesfehérváron, de ezek a települések soha nem versenyezhetnek Budapesttel.” A fővárosi agglomeráció életében ugyanakkor nagy változás várható, amint az M0-ás körgyűrű bezárul, és Újpesttől elér a repülőtérig. Az M0-ás csomópontjai mentén már eddig is föllendült a piac, és a későbbiekben is így lesz. Folytatjuk
Szabó E.
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |





