Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Útvesztőben: mi közük a sztrádáknak az ingatlanokhoz?
Kelet-magyarországi autópályák

[2008.05.23. 13:51]

A hazai sztrádák, ha lassan is, de folyamatosan épülnek. Nagy kérdés azonban, hogy milyen hatással vannak az érintett területek, települések ingatlanpiacára. Összeállításunk első részében az ország keleti felében néztünk körül.


  « 1 2 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


Változások ipari vonalon

Joó Domonkos, a DTZ ipari ingatlan üzletágvezetője úgy véli, hogy az autópálya-építések mindenképpen meghatározzák az ipari ingatlanok fejlesztésének irányát. „Az M3-as autópálya nyomán egyértelműen beindultak a fejlesztések. A változás a Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza által behatárolt háromszöget érinti leginkább, nem is feltétlenül ezt a három települést” − hangsúlyozza Joó Domonkos, majd példaként a Polgári Ipari Parkot említi.

Debrecen és Miskolc ezen felül méreténél fogva is jelentős helyi piaccal rendelkezik, amelynek fejlődését az autópálya-építés csak felgyorsította. Az is befolyásolhatja a keleti országrész piacát, hogy a sztráda lassan eléri a keleti határát. A szomszédos országokkal történő kereskedelem szempontjából így felértékelődnek a már említett határ közeli a települések, és Záhony térsége is visszanyerheti az áruforgalomban betöltött jelentős szerepét. Jól mutatja ezt, hogy az autópálya által érintett nagyvárosok fejlődése azonnal felgyorsult, amint a sztráda elérte őket: a fejlesztők és a leendő bérlők abban a pillanatban elkezdtek érdeklődni az ipari ingatlanok iránt.

Érdekes azonban, hogy például az Egerre vezető M25-ös út nincs nagy hatással a városra. Ez esetben nincs összefüggés a sztrádák és a fejlesztések között. Termelő cégek amúgy is sűrűn előfordulnak az M3-as mentén, így például Hatvanban és Gyöngyösön. Eger esetében persze előny, hogy nem kell a régi bekötőutat használni, de a logisztikai fejlesztésekre az útépítés nem volt hatással.

Földmunka
Földmunka
Fotó: Neubauer Rudolf


Észak Dél ellen

Az M5-ös autópálya mentén ugyanakkor nem szaporodnak a logisztikai központok. Ennek oka, hogy a déli irányú kereskedelem nem olyan volumenű, és az M5-ös mellett fekvő városok, így például Szeged vagy Kecskemét sem jelentős ipari városok. Az M3-as mentén nagyon sok telket kínálnak eladásra, és már több fejlesztés is előkészületi fázisban van, addig az M5-ös mentén pusztán a telekkínálat van meg. Budapest vonzáskörzetétől távolodva ezen a vonalon ugyanakkor nincsenek tervben új projektek.

„Előbb-utóbb bekövetkezhet majd egy decentralizáció, de a főváros méreténél és elhelyezkedésénél fogva mindig is a legnagyobb részpiac marad a logisztikai szegmensben” – szögezi le Joó Domonkos, majd folytatja: „A cégek a költséghatékonyságot veszik leginkább figyelembe: mivel Budapest az ország közepén van, és itt is laknak a legtöbben, egyszerűen itt a leggazdaságosabb fejleszteni. Regionális alközpontok persze kialakulhatnak Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán, vagy a nyugati Győrben vagy Székesfehérváron, de ezek a települések soha nem versenyezhetnek Budapesttel.” A fővárosi agglomeráció életében ugyanakkor nagy változás várható, amint az M0-ás körgyűrű bezárul, és Újpesttől elér a repülőtérig. Az M0-ás csomópontjai mentén már eddig is föllendült a piac, és a későbbiekben is így lesz.

Folytatjuk

  « 1 2 »  

Szabó E.

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Önt melyik januárban hatályba lépő 2009-es adóváltoztatás érinti a legjobban?
Az evásokat is terheli már a bizonylatolási kötelezettség
Az evás vállalkozóknak is fizetniük kell már a cégautó-adót
A 62. életévüket be nem töltöttek már nem jogosultak a 13. havi nyugellátásra
Eltörölték az örökösödési illetéket 20 millió Ft-ig
Évi 3,4 millió Ft-ig 30%-os kedvezmény jár az ingatlan-átruházásból származó jövedelem után
A házipéntár napi készpénz-záró állomány maximális napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százalékát
Nem kell helyi adót fizetnie azoknak a civil szervezeteknek, akiknek az előző évben nem volt jövedelme
A közüzemi fogyasztóknak értékesített szén után ezer kilogrammonként 2040 forint energiaadót kell fizetni
8%-os különadót kell az államnak fizetniük a nagy energiaellátó és - kereskedő cégeknek