HUF hírek
265 közelében az euró
Európai és a amerikai makroadatok egyaránt hatottak a devizapiacra, de a svájci frank nem mozdul a 182-es szintről.
[2010.03.12. 16:05]
Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Kádár János Lakópark, avagy Békásmegyer Luxus Residence?
Most akkor melyik korban élünk?

[2008.05.22. 17:53]

Cséfalvay Zoltán Kapuk, falak, sorompók – a lakóparkok világa című könyve május végén jelenik meg a Gondolat Kiadó és a Marina Part Beach Kft. közös kiadásában. A kiadványból közlünk szemelvényeket.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Otthon a betonban

„Kádár Lakópark – Békásmegyer Residence” – állt a 2004-es ARC plakátpályázat egyik alkotásán. Az irónia kézenfekvő: a plakát az egyik talán legismertebb szocialista lakótelepet a mai lakóparkok reklámkliséivel próbálja leírni. Így lesz a környezetre utaló hirdetési jelszó: „Otthon a betonban”. Így kínál ez a lakópark olyan „extra szolgáltatásokat”, mint üvegvisszaváltó, mini ABC és személyfelvonó. A lakótelep és a lakópark ellentétpárja pedig egy tágabb ellentétpárként, a szocializmus és a kapitalizmus közötti különbségként jelenik meg.

Ám a humor most is kétélű fegyver. Épp úgy megtalálható benne a szocialista korszak beton lakótelepeinek kritikája, mint a mai lakóparkok rejtett bírálata. Hiszen a pesszimista magyar állampolgárban rögtön megfogalmazódik a kérdés: a mai lakóparkok lennének a XXI. század lakótelepei? Ugyanúgy utáljuk majd húsz múlva a mai kapitalista lakóparkokat, mint a múlt században a szocialista lakótelepeket?

A véleményeket ma két végletes álláspont jellemzi: az egyik szerint a lakópark a jövő lakásformája, a másik szerint viszont nem több, mint a kor viszonyaihoz igazított lakótelep. Az első nézetre példaként magáért beszél a Hársliget lakópark építtetőinek filozófiája: „A rendszerváltást megelőző szociális építkezések célja az volt, hogy minél gyorsabban minél több lakást építsenek fel, minél egyszerűbb eszközökkel: így születtek meg a lakótelepek. (…) A lakóparkok létrejötte viszont egyenes eredménye annak, hogy a rendszerváltással az emberekben ugrásszerűen megnőtt az igény egy emberibb, természetes környezetben elhelyezkedő lakóhely iránt. (…) A lakópark megnevezés már magában rejti egy magasabb színvonalú épített környezet ígéretét”. E szerint tehát a lakópark önmagában jelenti egy régebbi korszak meghaladását, a szocializmus idejének megtagadását, sőt a panel lakótelepek, javarészt alsóbb jövedelmi csoportokból álló társadalmától való elhatárolódást.

A szocialista korszak panel lakótelepei és a mai kor lakóparkjai közötti különbség a legélesebben ott mutatkozik meg, ahol ez a két lakásépítési forma közvetlenül találkozik egymással. Mint például Kőbányán, ahol az Újhegyi lakóteleptől szó szerint kőhajításnyira épült fel a Rózsaliget Lakópark. Amíg a lakótelep épületei monoton szürkék, addig a Rózsaliget házait szinte hivalkodóan sokszínűre festették. Amíg a lakótelep minden lakása ugyanazt a sémát követi, addig a lakópark lakásai változatosabb beosztásúak, és az ingatlanfejlesztők minden lakáshoz igyekeztek tágas teraszt is építeni. Amíg a tízemeletes panel lakótömb ajtaján túl a gondozatlan senki földje terpeszkedik el, addig a lakópark kerítéssel körbevett területén a házak tövében – a lakópark nevéhez illően – rózsatövek sorakoznak.

Amíg a lakótelep utcáin örök hajsza parkolóhelyet találni, addig a lakópark belső udvara minden lakó számára biztonságos parkolót nyújt. A különbségek tehát már első pillantásra látszanak, annak ellenére is, hogy a Rózsaliget Lakópark bevallottan a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezők számára kínál lakáslehetőséget. A lakópark hirdetéséiben megfogalmazott szlogen – „lakások elérhető áron” – 250-280 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent, amennyiért ma igényesebb lakást és lakókörnyéket aligha lehet találni a piacon.

Ahol a szocialista panel lakótelep és a kapitalista lakópark egymással talákozik – a Rózsaliget Lakópark Kőbányán
Ahol a szocialista panel lakótelep és a kapitalista lakópark egymással talákozik – a Rózsaliget Lakópark Kőbányán
Fotó: Cséfalvay Zoltán


Ezzel szemben a másik gyakori vélemény szerint a lakópark az egykori (szocialista) lakótelep mai, piaci viszonyokhoz igazított (kapitalista) formája. Például a Studio Metropolitana elemzésének szerzői úgy vélik, hogy a lakótelep és a lakópark esetében „valójában ugyanazon építési forma különböző szemléletű megközelítésének végtermékeiről van szó, a szemléletváltás pedig a politikai korszakváltás eredménye”. (...)

Hasonló véleményt fogalmaz meg Budapest főpolgármester-helyettese, Ikvai-Szabó Imre is, aki már ténylegesen egy kalap alá veszi a szocialista lakótelepeket a mai lakóparkokkal (...). Mint egy interjúban kifejtette: „A budapesti ingatlanpiac legnagyobb veszélyének én ma azt tartom, hogy a lakóparkok formájában újratermelődnek a szocialista lakótelepek. Ma a lakóparkok a jövő kapitalista lakótelepei: durván növelik a zsúfoltságot, rontják az életminőséget, ráadásul, ellentétben a szocialista változattal, nem építenek hozzá közszolgáltatást, iskolát, óvodát, közértet, ami fokozza a közlekedési káoszt”.

Úgy tűnik azonban, hogy ebben a véleményben a zárt lakóparkok természetének alapvető félreértése fogalmazódik meg. Hiszen a lakópark eleve nem várja el, mint a szocialista változat, hogy hozzá állami vagy önkormányzati forrásokból közszolgáltatásokat építsenek ki. A zárt lakóparkok lényege éppen az, hogy az ingatlanfejlesztők és a lakók nem bíznak többé az államban, és saját maguk, saját finanszírozásban teremtik meg a közjavakat. Amelyek használatából pedig, értelemszerűen kizárják azokat, akik nem a lakóparkban laknak.

Valószínűleg, ahogy halad előre a lakópark-építési hullám, ahogy válik a lakópark egyre elfogadottabb és általánosabb lakáslehetőséggé, és ahogy számszerűen is tömeges és megszokott jelenséggé lesz, úgy kopik majd le a lakóparkról az ideológiai máz. Addig azonban fennmarad a szocialista lakótelep és a kapitalista lakópark kettősége.

Cséfalvay Zoltán

Hozzászólok a cikkhez!  
h i r d e t é s

Kapcsolódó cikkek:

Ajánlott linkek:
Szavazás
Ön szerint az ingatlanárak a jövőben még tovább csökkennek?
Nem, ennél alacsonyabb árak már nem lehetnek
Igen, néhány százalékkal még eshetnek az árak
Igen, akár 10 százalékkal is csökkenhetnek az árak
Igen, akár 10 százaléknál nagyobb mértékben is csökkenhetnek az árak