[2008.05.22. 16:12]

Offshore cégek – projektcégek

1. Beruházó

Először is adott egy pénzügyi befektető holding vagy nevezhetjük bárhogyan a céget, amely külföldön van bejegyezve. Az ingatlanbefektetők általában nem hoznak be tőkét, magyarországi banki hitelekből valósítják meg az ingatlanfejlesztést, viszont a nyereséget kiviszik.

2. Projektcég

A befektető létrehoz egy projektcéget, ami mondjuk Cipruson van bejegyezve, tehát offshore cég. Ez a projektcég az adott beruházásra alakult meg, kb. két évig működik, amíg tart az építkezés és az értékesítés, aztán felszívódik, megszűnik. A szegény lakástulajdonosok és alvállalkozók pedig bottal üthetik a nyomukat.

A projektcég megvásárolja a telket, ahol majd építkezni fognak. A kész lakásokat is ők értékesítik. A cég hatalmas hitelt vesz fel a beruházáshoz a telekre, ekkora volumenű kölcsönt magyar tulajdonú cégek nemigen szoktak kapni. Hogy miért nem? Na hát ez egy újabb költői kérdés.

3. Generálkivitelező

A következő lépésben a projektcég létrehoz egy generálkivitelező céget, amely a konkrét építkezéseket megvalósítja, illetve semmit nem épít maga, nincs is rá embere, hanem leszerződik magyar kivitelezőkkel, alvállalkozókkal, akik további alvállalkozókkal szerződnek. Tehát a generálkivitelező az alvállalkozói lánc tetején helyezkedik el, és ha baj van, mossa kezeit.

Tegyük fel, hogy a beruházás értéke 1 milliárd forint, akkor a projektcég 500 milliót ad a generálkivitelezőnek, hogy ennyiért húzza fel az ingatlant, ennyiért kössön szerződéseket az alvállalkozókkal. A projektcég a másik 500 milliót már ki is vitte az országból, vagyis rajta keresztül a beruházó céghez vándorol. Hangsúlyozzuk, hogy mindez banki kölcsönből van, amit a lakásvásárlók fizetnek ki. Vagyis nem hozott be semmit, viszont kiviszi az extraprofitot. Ha bármilyen kifizetési zűr támad a kivitelezői láncban, körbetartozások gyűrűznek be az ügyletbe, akkor a generálkivitelező viszi el a balhét, a pénzügyi beruházó és a projektcég megússza. Illetve vinné el a balhét, ha nem mondjuk Panamában lenne bejegyezve, és egyáltalán lenne bármilyen tulajdona.

Az alvállalkozó kálváriája

Mivel a projektcég eleve alultervezte a beruházás valódi értékét, és nagyságrendileg kevesebb pénzt adott a generálkivitelezőnek, ezért esély sincs arra, hogy az utóbbi által megbízott alvállalkozói kör a pénzéhez jusson. Már az elején lehet tudni, hogy körbetartozások lesznek a direkt alultervezett költségvetés miatt!

Miért nem rohannak bíróságra a kisvállalkozók? Egyrészt mert hisznek a kifizetésben, hogy egyszer csak pénzt kapnak. Másrészt sokszor azért hallgatnak, mert titoktartás is kötelezi őket erre. Plusz az alvállalkozói láncba falból (!) olyan magyar vállalkozók vannak beépítve, akik valós munkát nem végeznek, ám ha valaki fel akarná göngyölíteni a láncot, akkor ezek a beépített cégek szépen hátráltatnák az ügyletet.

Ha mondjuk, teszem azt, én vagyok az alvállalkozói lánc alján, és megelégeltem az ígéreteket, és nem félek már semmitől, mert a végletekig el vagyok keseredve, a lakásomon jelzálog, a családom léte megkérdőjeleződik, és nyomozni kezdek, hogy ugyan már, kitől kérjem a pénzem, akkor felfelé haladva a láncban, ezeknél a „puffercégeknél” szépen elakadok, nem jutok feljebb. Ha bírósághoz fordulok, ők szintén elakadnak itt. Vagy ha túl is lépek rajtuk, a projektcég már rég megszűnt, amúgy is „Afrikában” volt bejegyezve.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek