|
 
Lenyúlják a lét, aztán viszik a Marsra!
[2008.05.22. 16:12]
A lakásvásárló 20 évig fizeti a lakáskölcsönt, a magyar kivitelezők és alvállalkozók belerokkannak, a nyereség meg külföldre vándorol. Projektcégek nőnek ki a semmiből, aztán hajnalra felszívódnak. Adót nem fizetnek, csak mi! Hogy is van ez? És kinek áll ez érdekében?
Kié a lé? Nagy a feszültség a magyar kivitelezők és egyes külföldi beruházók között. Hiszen míg előbbi itthon adózik, áfát és TB-t fizet, alkalmazottakat foglalkoztat, addig az utóbbi kiviszi a nyereséget, nem adózik, és egyébként is, érje utol az, aki tudja. Arról még nem is beszéltünk, hogy a magyar alvállalkozó, aki a kivitelezői lánc alsóbb fokain helyezkedik el, a körbetartozások miatt nem kapja meg a járandóságát, így maga is tartozik, az APEH-ről nem is beszélve. Az eredmény: a magyar vállalkozók csődbe mennek, ha nem börtönbe, míg a beruházók kiviszik a nyereséget. De miért jó ez nekünk? Az új építésű társasházak és lakóparkok minőségét ne is firtassuk, ha a tulajdonosnak problémája van, sokszor a kivitelezőhöz rohangál, pedig a beruházó projektcégével kötötte a szerződést, de ahhoz hiába menne, már rég felszívódott. Amúgy is messze van Ciprus, Panama. Persze nagy a hallgatás, hiszen sokszor a pórul járt vállalkozó nem mer beszélni, hiszen még reménykedik abban, hogy a megbízó, a beruházó cég által létrehozott generálkivitelező majd kifizeti. Lassan új vallást alapíthatnak a magyar alvállalkozók. A MALOSZ, vagyis a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége több más érdekképviseleti szervezettel együtt azon dolgozik, hogy – eufemisztikusan és permentesen szólva – a magyar építőiparban tapasztalható ellentmondásokat megoldják, egyelőre nem sok sikerrel.
Keresd a pénzt! (Illusztráció)
Fotó: Neubauer RudolfMiért vannak a körbetartozások? Gyakran hallani arról, hogy mindenki tartozik mindenkinek, az alvállalkozói láncokban az alul lévők tartoznak egymásnak, tartoznak az államnak. De miért alakult ki ez a tartozási lánc? Ezt vizsgáljuk meg az alábbiakban! Mikor 1992–93 táján a rendszerváltás követően beindult a hazai piaci alapú lakásépítés, a beruházók 80%-a magyar volt, míg 20%-a külföldi. Mára ez az arány megfordult. Persze ez a megközelítés sem teljesen pontos, hiszen mit tekintünk magyar cégnek, és mit külföldinek. De azért gondolkodjunk józan paraszti ésszel, különben becsavarodunk! Hogyan működik egy külföldi tulajdonú beruházó magyarországi ténykedése? Nézzük az alapsémát! Természetesen a lenti eljárási mód nem vonatkozik mindenkire!
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek: |
h i r d e t é s
|
|
|
|
|
|
|
| 2008. november 21., péntekMa Olivér napja van. |
