[2008.05.19. 16:44]

Lakás helyett depó

– S mindeközben reménykednek, hogy az ingatlanpiaci válság érintetlenül hagyja Önöket?

– Amellett, hogy legerősebb üzletágunk a lakóingatlan-fejlesztés, az Autóker többségi tulajdonában áll a törökbálinti depó, egy Ecseri úti logisztikai és irodalétesítmény, illetve az újpesti Berlini úti speciális kereskedelmi ingatlan. Távlati terveink között szerepel, hogy a céget ebbe az irányba fejlesszük tovább, hiszen az utóbbi évek gazdasági és politikai változásai erősen rányomták bélyegüket a lakóingatlan-piacra. A megszorítások, az adóügyi változások azzal jártak, hogy ma már kevesebben tudnak lakást vásárolni. Jelenleg nagyjából 8-10.000 új lakás épül Budapesten, s a következő két-három évre valószínűleg erre áll be a 2005 óta folyamatosan visszaeső piac. 2010-től lehet egy újabb, kis mértékű fellendüléssel számolni, hiszen addigra talán véget ér a recesszió, konszolidálódhatnak a gazdasági mutatók.

Legalább 3-4 százalék feletti GDP növekedés szükséges ugyanis ahhoz, hogy a gazdaság és az ország újabb lendületet kapjon, és újra nagyobb lakásokba költözhessenek a magyarok. Óva intek ugyanakkor mindenkit attól, hogy egy második lakásboomban reménykedjen; Közép-Európában ez már lecsengett, a mostani slágerországok tőlünk keletebbre találhatók, úgymint Lengyelország, Bulgária, Románia, illetve hatalmas méretei okán Oroszország. Az ingatlan ugyanakkor mindig a hazai gazdaság erőssége marad, hiszen a magyarok szeretnek ingatlanba fektetni. Aki teheti, a gyerekeiről is szívesen gondoskodik lakásvásárlás formájában.

A Balatonon már elkezdődött, a vidéki városokban, főleg Győrben, Székesfehérváron és Debrecenben pedig most indulnak az új lakóingatlan-fejlesztések. A Balaton-parti fejlesztések nagyon fontosak, mert új apartmanszobákat is jelentenek, ami adóbevételt is generál. Remélhetőleg ezeket az önkormányzatok a városra, különböző programokra, kulturális fejlesztésekre fogják fordítani. A vízparti lakások jövő nyárra el fogják érni a budapesti 6-800.000 forintos négyzetméterárakat. A budapesti lakóingatlan-fejlesztésekből felszabaduló energiáinkat tehát nemcsak az ipari ingatlanok, hanem a vidéki fejlesztések és a balatoni lehetőségek, szállodaépítések felé is fordítjuk.

Túlzásba visszük a hitelfelvételtől való félelmet

– Azért ebben a szegmensben is problémásabb tavaly óta a finanszírozás…

– Való igaz, tavaly év vége óta a hitelpiaci problémák két irányban is erősen befolyásolják az ingatlanpiacot. Az amerikai bankok olyan kockázatokat vállaltak az alacsony kamatszintekkel és a túlfinanszírozással, ami tarthatatlannak bizonyult. Mivel a projektek banki finanszírozásban épülnek, s a magyar bankok anyaintézetei szinte egy kivételével külföldön találhatók, a hazai fiókok is hatalmas veszteségeket írnak. Mivel még a régi partnereknek is rosszabb kondíciókat ajánlanak fel, többe kerül az építkezés, ergo drágábbak lesznek az ingatlanok. Másrészt manapság szinte minden lakásra vesznek fel valamilyen arányban hitelt, a kamatok pedig nőnek. Idén átlagosan egy százalékkal magasabbak a hiteldíj mutatók, mint tavaly – 5-ös helyett 6-ossal kezdőnek – és az emelkedésnek még koránt sincs vége.

Az euró ingadozása sem tett jót a hitelpiacnak, de megnyugtató, hogy az árfolyam már helyreállt, s csak drasztikus politikai változások billenthetnék ki a nyugvópontról. A hitelfeltételek pedig javulhatnak, amennyiben a bankok csakis a kondíciók könnyítésével tudnak ügyfelet szerezni; így sokan refinanszíroztatják majd régi hiteleiket.

Magyarországon hatalmas az ingatlanállomány, s ennek csak kis százaléka az, ami hitelből finanszírozott, jelzáloggal terhelt. Három-négy évvel ezelőtt nagyon sok külföldi vásárolt Magyarországon, s így jól megfigyelhetők voltak a nyugat-európai hitelfelvételi szokások. A főleg angolszász országokból érkező vevők jellemzően az ingatlan több mint 70 százalékát hitelből vásárolták meg. Külföldön ráadásul a futamidő is hosszabb, általában 35-40 év, míg nálunk még a 30 év is soknak számít.

Magyarországon kicsit túlzásba visszük a hitelfelvételtől való félelmet. Ingatlanpiacon dolgozó szakemberként nem hallok sem tömeges kilakoltatásokról, sem ingatlan-visszavásárlásokról. Úgy gondolom, mára elmondhatjuk a magyarokról, hogy éppen eléggé tudatosak lettek a pénzügyeik tervezésében.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek