[2008.05.16. 15:06]

A legdinamikusabb

Bukarestben bővül a legdinamikusabban az összes európai főváros közül az ingatlanpiac. A Jones Lang LaSalle ingatlantanácsadó iroda jelentése szerint az európai fővárosok közül Bukarestben 2010-ig biztos eltart az ingatlanfejlesztési boom. „A főváros nagyon előreszaladt, elég, ha csak a pénzügyi szolgáltatások, az ingatlanpiac, az infotechnológia, a logisztika vagy egyéb szolgáltatások területét nézzük” – állapította meg George Mucibabici, a Deloitte romániai leányvállalatának igazgatótanácsi elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitugnak.

Plázák

A mintegy kétmilliós nagyvárosban csak az idén húsz bevásárlóközpontot adnak át, melyekben összesen 800 ezer négyzetméternyi üzlethelyiség lesz majd bérelhető. A beruházások összértéke körülbelül 1,3 milliárd euróra fog rúgni. Az elkövetkező öt évre vetítve Bukarest a terjeszkedés szempontjából a 7. legvonzóbb nagyváros lesz világszerte a Bevásárlóközpontok Nemzetközi Tanácsa (ICSC) ranglistája szerint.



2007 októberéig ugyanis keleti szomszédunknál eddig 499.100 össznégyzetméternyi területben 21 darab plázát, mallt adtak át. A rohamos kiskereskedelmi raktáráruházak építésével Románia azonban még mindig az utolsó előttinek számít az 1000 lakosra jutó plázák négyzetméterarányát tekintve Európában. Ugyanis míg keleti szomszédunknál ezer főre mindösszesen csak 25 m2-nyi pláza jut, addig Magyarországon 126, Lengyelországban 133, Csehországban pedig 175 m2. (Az európai átlag egyébként 172 m2/1000 fő).



Lakóparkok

Mivel Bukarestben égető a lakáshiány, szinte biztos, hogy 2008 a lakópark- és lakótelep-beruházások éve lesz. Az ingatlanos szakértők jelentős bővülésre számítanak a kínálati oldalon, hozzátéve, hogy az olcsóbb lakások piaca fog bővülni elsősorban. Legalább öt lakótelepprojekt bejelentésére lehet számítani az idén, a befektetőknek elsősorban Bukarest nyugati és déli része a kedvencük.

Irodaházak

Legalább hat új irodaház készül el az idén, ahol összesen 30 ezer négyzetméternyi felület lesz bérelhető. Néhány név a készülő épületek közül: Băneasa Business and Technology Park, Twin Towers Barba Center, West Gate, Blue House, City Gate stb. Ez a bizonyos 30 ezer négyzetméter csak addig tűnik soknak, míg nem szembesülünk azzal, hogy a fővárosban jelenleg 1,2 m2 iroda van – és körülbelül 2,5 millió m2-re lenne igény. Nem tévedhet nagyot tehát az a befektető, aki itt kezd irodaház-fejlesztésbe. A konjunktúrát kihasználva 2008–2010 között több mint 12 irodaház épül fel a fővárosban. Az irodák átlagos bérleti díja a belvárosban 21 euró/ m2/hó, a belváros külső részein ill. a külvárosokban pedig 15 euró/m2/hó.

Terjeszkedő kikötőváros

Vidéki várost Bukarest kárára csak a termelő vállalatok részesítenek előnyben, már csak azért is, mert másutt kisebbek a működtetési költségek. A fővárosi piac lassan túltelítetté válik – állapítja meg a Deloitte romániai szakértője –, és ez vidékre fogja kényszeríteni a cégeket. A fentebb illusztrált boom ellenére már érezhető, hogy az ingatlanfejlesztők és a kiskereskedelemben érdekelt vállalatok már megkezdték a váltást: Ilfov megye falvait elárasztották a cégek. Ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy a főváros iránt csökkenni fog az érdeklődés. George Mucibabici arra emlékeztet, hogy a főpolgármesteri hivatal tíz éves távlatú terveiben „Nagy-Bukarest” kialakítása szerepel: a közigazgatási határok kitolásával a főváros „metropolisz-övezetének” nagysága 5000 négyzetkilométer lenne.

Egy másik, több százmilliós terv a Duna–Bukarest-csatorna kiépítése. Az alapötlet az, hogy még mindig vízi úton a legolcsóbb az áruszállítás. Ha a 450 millió eurós beruházás megvalósulna, a Duna egyik kikötője gyakorlatilag Bukarestben lenne. A projekt iránt külföldi és hazai befektetők egyaránt érdeklődnek.