|
Ha meglódul a szlovák infláció, később lesz a többi országban euró
[2008.05.16. 10:11]
A magasabb infláció Kelet-Európában nem gazdaságpolitikai kudarc: természetes folyamat, de az eurócsatlakozási feltételrendszer nem igazán tudja kezelni.
A többi visegrádi ország és Szlovénia Hasonló csalódást keltő adatok láttak napvilágot a termelésről és az exportról Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon, miután mind a három országban visszaesett az euróövezet országaiba irányuló kivitel. Mindamellett Lengyelországban és Magyarországon további kamatemelést várnak az elemzők, a jelenlegi 6 százalékról, illetve 8,25 százalékról. Szóba került már, hogy a feltételrendszert ki kellene egészíteni egy olyan új elemmel, amely egy minimális fejenkénti GDP-értéket, vagy az euróövezetihez közeli árszintet írna elő a csatlakozáshoz. Felmerült az is, hogy a jelenlegi feltételeket hozzá kellene szabni a felzárkózó gazdaságok adottságaihoz, de eddig semmi nem változott. A ház szerint Szlovákia sikeres felvételi folyamodványa első pillantásra jó hír az összes potenciális pályázónak, főleg most, amikor „eszkalálódik” az infláció az EU egészében. Infláció nálunk és a szomszédoknál
Csehországban 6,8 százalék volt a tizenkét havi infláció áprilisban, a márciusi 7,1 százalék után.
Romániában átlagosan 8,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak áprilisban az egy évvel azelőttinél, a tizenkét havi ütem azonos maradt a márciusival (két éve a legmagasabb), miután februárban 8 százalékos éves szintű drágulást jegyeztek fel. Tavaly márciusban 3,7 százalékos tizenkét havi inflációt mértek. Lengyelországban 4 százalékos tizenkét havi inflációt várnak az elemzők áprilisra - az adatot szerdán teszik közzé-, a márciusi 4,1 százalékot követően. Magyarországon tizenegy nagy londoni gazdaságelemző és befektetési ház elemzői 6,3-6,8 százalék közötti prognózisokat adtak, 6,60 százalékos előrejelzési átlaggal. Visszavethet minket is Ha azonban a szlovákiai infláció ennél számottevően gyorsabb ütemben növekszik, akkor a csatlakozásban reménykedő következő országnak sokkal nehezebb dolga lesz saját maga elfogadtatásával, és ez az euróövezet további bővítésének késleltetését valószínűsítené, áll a londoni elemzésben. A JP Morgan szerint ebben az esetben az EKB még azt is megvétózhatja, hogy a jelentkező országok az ERM-II.-be – az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező átváltási mechanizmusba – belépjenek. A majdani új euróövezeti tagállamok konvergencia-folyamatából eredő nagyobb infláció várható következményeiről más nagy londoni házak is behatóan értekeztek már. A BNP Paribas befektetési csoport nemrégiben kiadott átfogó elemzésében azt írta: ha Szlovákiát az inflációval kapcsolatos fenntarthatósági aggodalmak ellenére jövőre felveszik az euróövezetbe, a térség többi országa is felgyorsítja a nominális csatlakozási feltételek teljesítését célzó erőfeszítéseit, az pedig, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei fenntarthatók lesznek-e, „másodlagos jelentőségűvé” válik a közép- és kelet-európai politikai döntéshozók szemében. Ez azonban azt is jelentheti, hogy 5-10 éven belül a kibővített euróövezet trendinflációs pályája – vagyis az inflációt tartósan meghatározó tételekből, egyszeri befolyásoló komponensek nélkül számított, folyamatszerű drágulási üteme – a múltbelinél magasabb szintre kerül, hacsak a „központi” eurótagországokban nem lassul lényegesen az infláció. A közép- és kelet-európai térség súlya a kibővített euróövezet harmonizált inflációs kosarában folyamatosan növekedni fog, ahogy a fogyasztási szint is növekszik. Ebben a helyzetben az EKB-nak vagy módosítania kell inflációs célját, vagy szigorúbb pénzügypolitikát kell folytatnia, állt a BNP Paribas néhány hete kiadott londoni elemzésében. Nemrég a JP Morgan is külön elemzést adott ki arról, hogy hosszú távon felfelé ható nyomást fog gyakorolni az euróövezeti inflációra a kelet-európai tagok belépése, az elhúzódó ár- és jövedelmi konvergencia miatt. A márciusi elemzésben közölt kimutatás szerint a majdani valószínű eurótagok árszintje az euróövezet jelenlegi árszintjének arányában 44 és 67 százalék között van. A JP Morgan különböző súlyozásokat figyelembe vevő modellje szerint a keleti bővítés 2015-től tíz éven át évente 0,3 százalékponttal, később csökkenő mértékben fogja növelni az éves inflációt az euróövezetben.
JL
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek: |
|





