Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Ha meglódul a szlovák infláció, később lesz a többi országban euró

[2008.05.16. 10:11]

A magasabb infláció Kelet-Európában nem gazdaságpolitikai kudarc: természetes folyamat, de az eurócsatlakozási feltételrendszer nem igazán tudja kezelni.


  « 1 2 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


A többi visegrádi ország és Szlovénia

Hasonló csalódást keltő adatok láttak napvilágot a termelésről és az exportról Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon, miután mind a három országban visszaesett az euróövezet országaiba irányuló kivitel. Mindamellett Lengyelországban és Magyarországon további kamatemelést várnak az elemzők, a jelenlegi 6 százalékról, illetve 8,25 százalékról.

Szóba került már, hogy a feltételrendszert ki kellene egészíteni egy olyan új elemmel, amely egy minimális fejenkénti GDP-értéket, vagy az euróövezetihez közeli árszintet írna elő a csatlakozáshoz. Felmerült az is, hogy a jelenlegi feltételeket hozzá kellene szabni a felzárkózó gazdaságok adottságaihoz, de eddig semmi nem változott. A ház szerint Szlovákia sikeres felvételi folyamodványa első pillantásra jó hír az összes potenciális pályázónak, főleg most, amikor „eszkalálódik” az infláció az EU egészében.

Infláció nálunk és a szomszédoknál
Csehországban 6,8 százalék volt a tizenkét havi infláció áprilisban, a márciusi 7,1 százalék után.

Romániában átlagosan 8,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak áprilisban az egy évvel azelőttinél, a tizenkét havi ütem azonos maradt a márciusival (két éve a legmagasabb), miután februárban 8 százalékos éves szintű drágulást jegyeztek fel. Tavaly márciusban 3,7 százalékos tizenkét havi inflációt mértek.

Lengyelországban 4 százalékos tizenkét havi inflációt várnak az elemzők áprilisra - az adatot szerdán teszik közzé-, a márciusi 4,1 százalékot követően.

Magyarországon tizenegy nagy londoni gazdaságelemző és befektetési ház elemzői 6,3-6,8 százalék közötti prognózisokat adtak, 6,60 százalékos előrejelzési átlaggal.
Szlovákia konvergencia-folyamata azonban távolról sem zárult le: az ország árszintje 2007 végén az euróövezetinek hozzávetőleg a 60 százaléka, az egy főre jutó GDP-érték a valutauniós szint 62 százaléka volt. A szlovák infláció csak akkor maradhat alacsony, ha a gazdasági teljesítmény felzárkózása korlátozott mértékű lesz vagy egyáltalán nem folytatódik, ami nyilván nem a döntéshozók célja, és nem valószínűsíthető fejlemény, áll a JP Morgan elemzésében. Ha a szlovák infláció 1-2 százalékponttal az Európai Központi Bank (EKB) által kitűzött célszint felett lesz, és a gazdaság különösebb makro-egyensúlytalanságok nélkül jól teljesít, az eloszlathatja az euróövezeti jegybanknak a többi kelet-európai ország beengedésével kapcsolatos aggodalmait.

Visszavethet minket is

Ha azonban a szlovákiai infláció ennél számottevően gyorsabb ütemben növekszik, akkor a csatlakozásban reménykedő következő országnak sokkal nehezebb dolga lesz saját maga elfogadtatásával, és ez az euróövezet további bővítésének késleltetését valószínűsítené, áll a londoni elemzésben. A JP Morgan szerint ebben az esetben az EKB még azt is megvétózhatja, hogy a jelentkező országok az ERM-II.-be – az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező átváltási mechanizmusba – belépjenek. A majdani új euróövezeti tagállamok konvergencia-folyamatából eredő nagyobb infláció várható következményeiről más nagy londoni házak is behatóan értekeztek már.

A BNP Paribas befektetési csoport nemrégiben kiadott átfogó elemzésében azt írta: ha Szlovákiát az inflációval kapcsolatos fenntarthatósági aggodalmak ellenére jövőre felveszik az euróövezetbe, a térség többi országa is felgyorsítja a nominális csatlakozási feltételek teljesítését célzó erőfeszítéseit, az pedig, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei fenntarthatók lesznek-e, „másodlagos jelentőségűvé” válik a közép- és kelet-európai politikai döntéshozók szemében. Ez azonban azt is jelentheti, hogy 5-10 éven belül a kibővített euróövezet trendinflációs pályája – vagyis az inflációt tartósan meghatározó tételekből, egyszeri befolyásoló komponensek nélkül számított, folyamatszerű drágulási üteme – a múltbelinél magasabb szintre kerül, hacsak a „központi” eurótagországokban nem lassul lényegesen az infláció.

A közép- és kelet-európai térség súlya a kibővített euróövezet harmonizált inflációs kosarában folyamatosan növekedni fog, ahogy a fogyasztási szint is növekszik. Ebben a helyzetben az EKB-nak vagy módosítania kell inflációs célját, vagy szigorúbb pénzügypolitikát kell folytatnia, állt a BNP Paribas néhány hete kiadott londoni elemzésében. Nemrég a JP Morgan is külön elemzést adott ki arról, hogy hosszú távon felfelé ható nyomást fog gyakorolni az euróövezeti inflációra a kelet-európai tagok belépése, az elhúzódó ár- és jövedelmi konvergencia miatt. A márciusi elemzésben közölt kimutatás szerint a majdani valószínű eurótagok árszintje az euróövezet jelenlegi árszintjének arányában 44 és 67 százalék között van. A JP Morgan különböző súlyozásokat figyelembe vevő modellje szerint a keleti bővítés 2015-től tíz éven át évente 0,3 százalékponttal, később csökkenő mértékben fogja növelni az éves inflációt az euróövezetben.

  « 1 2 »  

JL

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön a pénzügyi válság melyik vélt vagy valós főbb hatásától fél a legjobban?
Befagyasztják a béreket
Sokkal kisebb lesz a nyugdíjemelés mértéke
Csökken a bankok hitelezési aktivitása
A hitelhiány miatt csődbe mehetnek a kis- és a középvállalkozások
Jelentősen nőnek a banki kamatok
Az árfolyamváltozások miatt, arányaiban többet kell majd törleszteni
A PM csak 6 és nem 13 millió Ft-ig garantálja a betétek kifizetését
A kormány elhalasztja az adócsökkentést és az Új Tulajdonosi Programot
Ismét rész-, vagy teljes államosítás lesz
Felgyorsul az infláció, gyengül a Forint
A Budapesti Értéktőzsde lenullázódik vagy külföldi kézbe kerül
Vészesen csökken az ország devizatartaléka
Nem félek a válságtól. Most érdemes befektetni