[2008.05.16. 10:11]
Szlovák jövő
Késleltetni fogja a többi euróvárományos kelet-európai ország euróövezeti csatlakozását, ha Szlovákiában a jövőre esedékes felvétel után meglódul az infláció, áll az egyik vezető londoni befektetési ház elemzésében, amely szerint a szlovákiai dezinfláció a konvergencia-lemaradás miatt nem fenntartható.
A Szlovák Nemzeti Bank épülete Pozsonyban. Ha minden a terv szerint halad, az ország Szlovénia után második ex-szocialista államként vezeti be az eurót 2009- től. Egy euró jelenleg 31-32 koronát ér. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének átfogó heti, felzárkózó piaci elemzéseinek legújabb összeállítása szerint Szlovákia lesz az első a kelet-európai EU-tagállamok közül, amely úgy csatlakozik az euróövezethez, hogy viszonylag jelentős a lemaradása az egy főre jutó jövedelemben és az árszintben a többi eurótagországhoz képest. Az ország jövőbeni makrogazdasági teljesítménye, főleg az infláció terén, precedens értékű lesz a többi közép- és kelet-európai ország számára, amelyek a következő évtized első felében célozzák a csatlakozást, áll az elemzésben.
Eltérő gazdasági spektrumok
A JP Morgan londoni elemzői szerint Közép-Európa konvergencia-gazdaságai egyébként is különböznek az eredeti euróövezeti tagoktól, mivel jövedelmi és széles értelemben vett gazdasági felzárkózási folyamatuk óhatatlanul együtt jár az árszinteknek az euróövezeti átlaghoz való közelítésével. A térség magasabb inflációja nem gazdaságpolitikai kudarc, hanem természetes folyamat, amelyhez azonban az euróövezeti csatlakozási feltételrendszer nem biztosít külön mozgásteret.
Vége a monetáris szigorításnak Kelet-Európában?
Áprilisban tovább emelkedtek a fogyasztói árak a kelet-európai országokban az élelmiszerek és az üzemanyag drágulása miatt, ám elemzők úgy látják, hogy a központi bankok a nyár közepe felé véget vethetnek a monetáris szigorításnak, miután a globális lassulás fékezi a gazdasági növekedést, és vele fokozatosan az inflációt is. Szlovákiában a kedden ismertetett adatok szerint áprilisban tovább gyorsult, és a szakértők által vártnál nagyobb volt a tizenkét havi infláció: a hazai szabvány szerint számolva a márciusi 4,2 százalékról 4,3 százalékra nőtt; a szakértők 4,1 százalékot vártak áprilisról. Januárban a tizenkét havi infláció 3,8 százalék, februárban 4,0 százalék volt hazai szabvány szerint.
Noha térségi elemzők úgy látják, hogy a fogyasztói árak növekedése még nem tetőzött, és az élelmiszerek, az üzemanyag drágulása további veszélyeket hordoz, a központi bankok valószínűleg egyre kevésbé fognak élni a kamatemelés eszközével, mivel térségszerte kezdenek mutatkozni a gazdasági lassulás jelei: Csehországban márciusban 2,1 százalékkal csökkent az ipari termelés, első ízben az elmúlt öt évben.
