[2008.05.15. 19:19]

Kényszer

Ahogy elkezdett apadni a város egyesítését követő anyagi támogatás mennyisége, a város vezetősége rákényszerült a lakáseladásokra, hogy betömjék a főváros financiális lyukait. Az önkormányzat ellenben azt tapasztalta, hogy a berliniek nem szeretnek ingatlant vásárolni. Ez többek között az egész országra jellemző bérlési kultúrának köszönhető, ami a csatlakozás utáni Berlinben most különösen erőteljes.

Amerikai életstílus

Amíg országosan 80, addig a berliniek 88 százaléka bérli ingatlanát, mivel Németországban erőteljesen védik a lakók bérleti jogait. Ugyanis ha belegondolunk, ugyan ki akarna vásárolni a központtól 10 percre lévő háromszobás lakást 585 ezer euróért, ha már 325 euróért (80 ezer forintért) már ki is bérelhetünk egy lakást? (Berlinben a lakosság cserélődése igen erőteljes. 1990 óta több mint 1,8 millió ember hagyta el a fővárost, akiknek a helyére 1,9 millió új lakos érkezett.)

A német főváros először a bérlőknek ajánlotta fel megvételre az önkormányzati lakásokat, de mindösszesen csak 20 százalékuk élt az elővételi jogával Silke Lorenz, az eladásokat felügyelő Das Stadt Konzept ügynökségvezetője szerint.

„A németek érdektelensége miatt döntöttünk úgy 2007 végén, hogy az ingatlanokat felajánljuk megvételre a külföldi befektetőknek, elsősorban az angoloknak és az íreknek, akik köztudottan a legnagyobb ingatlanpiaci befektetők az európai palettán. A legértékesebb ingatlanjainkat kínáltuk fel nekik, azonban számukra nem mindig egyértelmű, hogy melyek ezek. A külföldi vevők maguktól sokszor szép, de régi épületeket választanak, amikben maguk is szívesen laknának. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy ma Berlinben leginkább a kevés pénzből fenntartható lakásokat keresik a bérlők és legkevésbé sem az esztétika, vagy a romantika számít.”



Marzahn, a németországi angol főváros

A legtöbb, úgynevezett „stúdióapartmant” Berlin Marzahn negyedében árulják, körülbelül 7,85 millió forint értékben. Egy ilyen ingatlan esetében a leendő tulajdonosok 100 font, azaz 30 ezer forint havi bevételre számíthatnak a kezelési költségek levonása után. Ugyanitt egy háromszobás lakásért már 17,6 millió forintot kell fizetni, ami havi 78 ezer forint bevételt jelent.

Ezek az önkormányzati lakások lényegesen olcsóbbak, mintha ugyanezt a „privát” szektorban próbálnánk megvásárolni, ugyanakkor számolni kell a vele járó „extrákkal” is. Amikor valaki megvesz egy ilyen önkormányzati lakást, akkor rendszerint vele megkapja a bérlőt is, ugyanis a németek nagyon ritkán váltanak otthont. Ha valami okból mégiscsak szeretnénk megszabadulni „a bérbe kapott németünktől,” akkor nincs egyszerű dolgunk. Ugyanis ha a bérlő kifizette a bérleti díj egy meghatározott összegét, akkor a törvény szerint nem tehetjük ki a lakásunkból. Ezért találta ki a Das Stadt Konzept, hogy a külföldiek helyett ők maguk fogják majd felügyelni a bérbeadásokat.

Ha valaki „menet közben” felmondja lakását, akkor azt három hónappal a kiköltözés előtt jeleznie kell a főbérlőnek, hogy annak legyen ideje új bérlőt találnia. Amennyiben lejár a bérleti szerződés az aktuális bérlővel, akkor akár meg is tarthatjuk a lakást saját használatra. További pozitívum, hogy ezeknek a házaknak nincs nagy közös költsége, ráadásul Marzahn negyedét nemrég újították fel, és jellemzően a német középosztály „vette birtokába”. (Daily Telegraph)

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek