[2008.05.14. 18:17]

Hitelválság a világban

Az amerikai és részben európai hitelválság ellenére Magyarországon töretlennek látszik a lakáshitelezési üzletág előretörése: 2007-ben 1,420 milliárd forint új, jelzálogalapú lakossági hitelt folyósítottak Magyarországon, amely a 2006-os értéket 30%-kal haladja meg. Mégis vannak komolyan intő jelek.

Az USA-beli subprime válság áttételesen, a refinanszírozás révén érintette az európai nagy bankokat is, és ez kihatással van a magyar leányvállalatokra is, bár olyan bizalomvesztés, mint Amerikában, az óvilágban nem figyelhető meg, sőt Magyarország is része a dinamikus növekedést mutató régiónak.

A romló reáljövedelmek és a munkaerő-piaci helyzet mégis komoly veszélyt rejt magában: a magyar lakosság pénzügyi kultúrája az óvatosság és előrelátás tekintetében ugyanis hagy némi kívánnivalót maga után. Ahogy Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója bevezető előadásában megjegyezte: „bátorság az van.” A hitelezők komoly felelőssége, hogy felmérjék és kezeljék a helyzetet, akár új scoring rendszer létrehozásával.



Ügynökök és tanácsadók

Magyarország érdekes módon az angolszász modellt követi a lakossági jelzálog-értékesítés terén. Német- vagy Franciaországgal és Dániával szemben nálunk a fiókértékesítésnél jóval magasabb a független üzletkötők aránya. Ez azonban további problémákat vet fel, már csak azért is, mert az elmúlt öt évben megkétszereződött az átlagos ügynöki jutalékszint, és így csaknem eléri a marzsokat, sőt, egyes elemzők szerint egy éven belül meg is fogja haladni azokat.

Az üzletág egységes igénye, hogy ezen a téren (is) életbe lépjen valamilyen önszabályozás, ez azonban csak akkor lehetséges, ha a piac legnagyobb, meghatározó szereplői összefognak, és ezt hivatalos szabályozás is támogatja. Szükséges volna például a személyi és tárgyi feltételek meghatározása, a képzés egységesítése vagy a „szerző” ügynök és a piacot átlátó, sokféle pénzügyi termékkel foglalkozó, tényleges tanácsadók megkülönböztetése.

Féljen, ha a hitele jen?

2007-ben jelent meg Magyarországon a jenalapú hitel, és bár már a megelőző években is komoly részesedést szereztek a különböző devizahitelek az ingatlanfinanszírozásban, a jenalapú konstrukció igazi sikertörténet lett. A magyar lakosságot ugyanis elsősorban a havi részletfizetés érdekli, és nem törődik az egyéb tényezőkkel, mint például az árfolyamkockázat. Márpedig a jennek lényegesen nagyobb az árfolyam-volatilitása, mint más devizáknak, és a jelenlegi – nemzetközi összevetésben rendkívül alacsonynak, 0,5%-osnak bizonyuló – japán kamatszint emelkedésére lehet számítani 2008-ban.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek