[2008.05.10. 21:54]

– Beszéljünk kicsit a felhőkarcoló-problémáról! Legyen Budapesten vagy ne legyen?

– Ne beszéljünk felhőkarcolóról, mert itt csupán 100 méteres léptékről van szó! A SOTE épülete 83 méter körül van, a Nyugdíjbiztosító 75 méter. Ez a hektikus ellenállás az ilyen magasságú vagy ennél kicsit magasabb házakkal szemben teljesen érthetetlen. Miért ne lehetne egy kicsit cizellálni, izgalmasabbá tenni a budapesti városkontúrt, amelyet a 31 méteres panel lakótelepek szörnyen monoton egyvonalú magassága határoz meg? Miért ne lehetne néhány helyen egy kicsit magasabbra nyúlni? Alaposan analizáltuk az Árpád híd pesti hídfője körüli területet. Ezeknek a házaknak épp az a gyávaság tenné a legrosszabbat, hogy jó, legyen magasság, de csak 70 méterig – ez nonszensz! 100 méter felett kezdődik az az arány, amitől egy magasház vertikálisan megnyúlik.

Mi 8 éve foglalkozunk a Rendőrpalota melletti, Teve utca–Róbert Károly körút–Váci út között felépítendő egy-két torony problémájával, amely kerületi alközpont lenne. A kerület elvben egyet értene a magasházzal, de nem segíti. Aztán jön a Levegő Munkacsoport, és azt mondja, hogy a magasház tönkreteszi a környezetet.

– Hát azért a Belvárosban a szmoghelyzet eléggé aggasztó probléma.

– Mi két dolgot vizsgáltunk. Egyrészt a Műegyetem áramlástani tanszékén egy európai színvonalú laboratóriumban nagy kísérletet végeztettünk, amelyből kiderült, hogy a magasháznak valójában felszívó hatása van, turbulens tisztítást végez a környezetében, nemhogy koszolna. Másrészt kiszámoltuk, egy adott helyen, ahol egy 30 méteres ház épül, kb. 4500 embert lehetne elhelyezni, míg ugyanott ugyanazokkal a telepített funkciókkal egy magasházban – mivel más a hasznos-nemhasznos területek aránya – legfeljebb 3000-et. De az emberek sajnos panelekben gondolkodnak.

– De miért nem akarják?

– A város vezetése nem akarja. Csak. Ez már politika. Schneller István, a korábbi főépítész más típusú filozófiát képviselt, ő tisztességes ember volt, de azért elmondanék egy történetet. Megegyeztünk vele, hogy 90 méter magasságig építhetünk házat az Árpád hídnál, ő is elnökölt a Tervtanácson, és jóváhagyta a tervet. Aztán kihirdette azt a bizonyos ún. lex Schnellert, hogy Budapesten 55 méternél magasabb házat nem lehet építeni.

– Őt is kicsinálta a politika?

– Azt hiszem, igen. Ő egyébként egy jó urbanista, kitűnő elméleti felkészültséggel.

– És az kinek jó, hogy Budapesten csupán megbízott főépítész van, vagyis egyfajta ex lex állapotnak lehetünk a tanúi.

– Beszéltem Beleznay Évával, mikor megbízták. Nyilván nem rendelkezik olyan gyakorlattal, mint Schneller István, de egy modern gondolkodású szakembernek ismertem meg. Sokáig dolgozott Amerikában, Budapesttel kapcsolatban progresszív elképzelései voltak, engem meggyőzött. Azzal, hogy nem nevezik ki véglegesen, a város vezetése a markában tartja, nincs mozgástere.

– De ez a városnak se jó.

– A városnak sincs mozgástere.

– De mire jó ez az állapot?

– Az égadta világon semmire nem jó.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek