[2008.05.09. 17:10]

Lenne rá igény

Nagyságrendekkel kevesebb önkormányzati lakás van, mint igénylő. Így volt ez a társadalmi és gazdasági rendszerváltás előtt is, az úgynevezett szocializmusban, de még inkább így van utána, hiszen az önkormányzatok az 1990-es években, jellemzően igen kedvezményesen eladták a tulajdonukban lévő lakásokat a bennük élőknek. Újak építése pedig nagyon ritka.

Általánosságban nem lehet pontosan megmondani, hogy ki jogosult önkormányzati lakásra, hiszen a feltételeket az egyes településeken helyi rendeletekben fogalmazzák meg. A lényeg, hogy a szociális rászorultság alapján döntenek, illetve mindenhol előnyt élveznek a többgyerekes családok vagy a gyereket egyedül nevelő szülők és az alacsony jövedelemmel rendelkező, saját otthon nélküli családok.



Megbízunk a nevető harmadikban?

Önkormányzati lakáshoz jogszerűen csak a lakó kijelölésének jogával megbízott helyi képviselők juttathatnak bárkit. Nem jogszerűen azonban mind a mai napig széles körben zajlik – akár apróhirdetések útján is – a bérleti jogok adásvétele. Amit cserének kell álcázni, és ahhoz, hogy ne derüljön ki az adásvétel, szükség van egy erre szakosodott, bennfentes ügyvédre is.

Vagyis miután az önkormányzat által kijelölt bérlő megtalálja azt, aki a lakás valódi piaci értékének általában a feléért hajlandó „megvásárolni” a bérlakást, papíron lakáscseréről állapodnak meg. Mivel a bérleti jogot megvásárlónak aligha van az ügyletbe bevonható, „cserealapként” felkínálható másik lakása, ami lehet öröklakás is, így szükség van egy lakással rendelkező harmadik félre is, aki annyira megbízik a többiekben, hogy hajlandó a jogos bérlőt papíron a saját lakásába befogadni.

Annyi, mint az albérlet

Az önkormányzati bérlakások után fizetendő havi bérleti díj jellemzően az egyötöde a piaci értéken kialakult bérleti díjnak. Vagyis míg egy 2 szobás panellakásért a tulajdonosok napjainkban mintegy havi 50 ezer forintot kérnek (plusz a rezsit), egy ugyanekkora önkormányzati lakásért maximum havi 10 ezret kell fizetni, és a rászoruló családok még ennek a kifizetéséhez is kérhetnek az önkormányzattól szociális támogatást. Az önkormányzati lakás hátránya, hogy nem örökölhető, így a bérlő halála esetén nem lesz automatikusan a gyerekeié vagy a házastársáé. A családtagoknak ekkor meg kell igényelniük saját részre a bérleti jogot, amit rendszerint akkor kapnak meg, ha igazolni tudják, hogy korábban is életvitelszerűen a lakásban éltek.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek