Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Ki nem kaphat lakáskölcsönt?
Nemcsak 70 év felett nincs megoldás

[2008.05.09. 12:06]

Általánosságban elmondható, hogy a lakáskölcsön 5 év alatti törlesztése esetén a hitelfelvétel összegének kb. 15 százaléka, 20 év alatt 40 százaléka, 30 év alatt akár 50 százaléka is a bank zsebébe vándorolhat.


  « 1 2 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


70 felett nem jár hitel

E „hitel felvételekor nincs jogszabályban maximalizált életkor” olvashatjuk a tájékoztatóban, de telefonon elárulják, a törlesztés befejezésének viszont van maximalizált életkorhatára: 68 év. E kiskaput kevés bank használja, többségük egyértelműen feltünteti lakáskölcsön-ajánlatában, hogy 65, esetenként 70 évben szabják meg az igénylés felső korhatárát. 65 és 70 éves kor között a hitel megadása a nyugdíj mértékétől függ, és az örökösök aláírása is szükséges hozzá. Bár az Európai Unió alaptörvénye, a Római szerződés kimondja az egyenlő bánásmód elvét, és néhány konkrét jogszabály, például a fogyasztói hitelekről szóló szabályzat is rögzíti azt, a magyar gyakorlatban – az Európai Unió többi államával ellentétben – mindez nem valósul meg.

Herczog Edit, az Európa Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának tagja elmondta, hogy nemcsak az Országgyűlésnek, hanem az Európai Bizottságnak is panaszt tett e diszkrimináció miatt, az ügy megoldása azonban még várat magára.

Rövidebb kérdőív, nagyobb törlesztőrészlet?

A lakáskölcsönnél kevesebb papírmunkával jár a két és fél éve Magyarországon is hódító lakáslízing, melyhez akár két hét alatt is hozzájuthat az igénylő. Ennek legfőbb előnye, hogy 0 százalékos az önrész az új, és csak 30 százalék a használt lakások vásárlása esetén. Természetesen itt ugyanúgy számolni kell az elbírálási folyamatban felmerülő értékbecslési, bírálati és szerződéskötési díjjal, a folyósítási jutalékkal, és egyéb, ügyintézéssel járó költségekkel. A lakáslízing további előnye, hogy kevésbé szigorú a jövedelemvizsgálat, mint a lakáshitelek esetében, valamint a teljes visszafizetést követően szabad vevőkijelölési joga is van az ügyfeleknek. Lakáslízingnél azonban az ingatlan tulajdonjoga csak a futamidő végén száll át az ügyfélre, s ezért az illetéket is kétszer kell kifizetni. Az alacsony önerő miatt a réven elvesző összeget a bank a magas törlesztőrészletekkel kapja vissza a vámon. A havi részlet ugyanis annyira sok, hogy még a legdrágább lakáskölcsön sem éri utol.

A legjobb ajánlatok

Ez az oka annak, hogy lakáslízing-konstrukciót általában csak azok vesznek igénybe, akik nem jogosultak az állami kedvezményre. A lakáskölcsönök esetében a magas önerő követelménye annak köszönhető, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan piaci értékét a bank annak mindössze 70-80 százalékán számolja be – ennyit kapnának érte ugyanis egy sürgősségi eladás esetében. A lízingnél nincs szükség ilyen kalkulációra: problémás esetekben (például törlesztéselmaradáskor) a bank egész egyszerűen kilakoltathatja a tulajdonjoggal nem rendelkező ügyfelet. Bár 2007 januárjától megszűnt az adókedvezmény a lakáshitel törlesztéséhez, magánszemélyként számíthatunk az állami támogatásra.

A lakásvásárlási és építési kedvezmény, valamint megelőlegező kölcsön mellett a legnépszerűbb a Fészekrakó program; nem véletlen, hogy a szakértők többsége a 30, esetenként 35 év alatti, 15 millió forintnál olcsóbb használt lakásra vágyó ügyfeleknek ezt ajánlja. Az állami garanciának köszönhetően ugyanis a bankok a vételár jóval nagyobb százalékára – akár az ingatlan teljes hitelfedezeti értékére is – adhatnak kölcsönt, valamint a THM is alacsonyabb. A Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. állami kamattámogatással kiegészített Fészekrakó programja például 6,39 százalékos THM-mel kínálja a lakáshitelt. Előfordul azonban, hogy az állami támogatás nélküli kölcsönök között még ennél alacsonyabb THM-et is találunk: jelenleg az MKB mindössze 6,07 százalékos THM-mel számoló Kivételes Lakáshitele hozza zavarba a többi hitelintézetet.

  « 1 2 »  

Daczi Dóra

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön szerint van értelme a Robin Hood - adónak?
Igen, mert így 340 ezer otthonban havonta 1150 Ft-tal kevesebbet kell majd fizetni a távhőért
Igen, mert a szociálisan rászorulók 2184 Ft/gigajoule-os havi támogatásban részesülnek majd
Igen, mert ne mi, vagy az állam, hanem az energiaszektor fizesse meg a gázdrágulásokat
Igen, mert így inkább a nagyfogyasztók fognak többet fizetni, s nem mi
Nincs, mert inkább a távhő áfáját kellett volna csökkenteni
Nincs, mert a megadóztatni kívánt energiaszektor úgyis ráterheli a 8%-os különbséget a fogyasztókra
Nincs, mert az államnak kötelessége anyagilag támogatnia a távfűtést fizető állampolgárait
Nem érdekelnek a távfűtéses lakásokban élők gondjai