[2008.05.08. 09:27]

Jogos, jogtalan

Június másodikára tűzte ki a bíróság azt a tárgyalást, amely a „dakaros” Szalay Balázs szállodájának építési engedélyét vizsgálja felül. A II. kerületi Malom-tó és törökfürdő területére tervezett szálloda ügye már két éve borzolja a kedélyeket, a barlangkutatók és környezetvédők egyhangúlag ellenzik az építkezést. Az ügyben ma tartottak sajtótájékoztatót, amelyen a kutatók azt is bejelentették, hogy újfent petícióval fordulnak a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez.

Mint Adamkó Péter karszt- és barlangszakértő elmondta, ezt egyszer már megtették: „Fodor Gábor volt környezetvédelmi és vízügyi miniszternek már átadtunk egy petíciót 150 tudós aláírásával, most pedig további 457 szakember, barlangkutató és természetjáró aláírásával nyújtjuk át a dokumentumot, és csak remélni tudjuk, hogy Szabó Imre, a tárca új minisztere jobban védi a természetet, mint elődje. Mindenképpen szeretnénk, ha felülvizsgálnák, hogy ki és milyen körülmények között adott építési engedélyt a területre”.



Feltáratlan csoda

A kérdéses terület beépítése azért kavar ilyen nagy indulatokat, mert alatta van a világ jelenleg ismert legnagyobb, víz alatti hévizes barlangja, a Molnár János barlang. A természeti képződmény világszenzációnak számít, 2004-ben még a legnagyobb német búvármagazin is hétoldalas (!) cikket szentelt kizárólag a barlangnak. A Molnár János barlangot a búvárok már a 60-as évektől kezdve ostrom alatt tartották, életében mégis a 2002-es év volt a mérföldkő, amikor a kutatók új járatokat fedeztek fel benne.

Napjainkban a feltárt barlangjáratok összhosszúsága megközelíti a hat kilométert, a búvár-barlangkutatók pedig szinte minden leszállás alkalmával újabb és újabb barlangrészeket fedeznek fel. Mint dr. Leél-Őssy Szabolcstól, a földtudomány kandidátusától, karszt- és barlangszakértőtől megtudtuk, a szűkebb értelemben vett Rózsadomb területén amúgy is több mint 40 kilométernyi ismert barlangjárat van. Közülük azonban egyedül a meleg vizű Molnár János barlang aktív jelenleg is. A kutató attól tart, hogy ha a főváros tulajdonában lévő telek kezelését egy magánkézben lévő kft. veszi át, a természeti kincs el lesz zárva az érdeklődők elől. Ez pedig teljesen ellehetetlenítené a további feltárást és tudományos kutatást.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek