|
Fű alatt adják el ingatlanjaikat az eladósodott önkormányzatok?
Van, aki a vízművet is eladja, más az aranybányát sem tudja
[2008.05.07. 18:47]
Az önkormányzatok nemcsak hitelfelvétellel, hanem ingatlanjaik áruba bocsátásával próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok tulajdonjogának átruházása sokszor homályba veszik. A kisfalvak meg az aranybányát sem tudják eladni. Az önkormányzati törvény módosításra szorul.
Öt éve árulják hiába a gyógyvizet rejtő földet Az önkormányzatoknak azonban nincs könnyű dolguk, ha költségvetési hiányukat ingatlanvagyonuk hasznosításával kívánják csökkenteni. Főként a világvégén megbújó kis falvak tudnak nehezen előrelépni ez ügyben, még ha potenciálisan értékes vagyonelemmel is rendelkeznek. Hiszen nem csak az információ kevés, érdekérvényesítő képességük is csekély. Litke például egy 912 lelkes község az Ipoly völgyében Nógrád megyében, a táj meseszép, amely kitörési pont lehetne. Hollandok, írek vásároltak telket a környéken, és várják az égi mannát, de az csak nem jön. Vámos Zoltán polgármester szomorúan ecseteli a hátrányos helyzetű kistelepülések sanyarú sorsát. Pedig lenne mit hasznosítaniuk, amiből pénz állna a házhoz. Az önkormányzat 5 éve keres partnert egy hat és fél hektáros területhez, amely alatt gyógyhatású víz húzódik meg. Kb. 2 és fél milliárd forint költséggel felszínre lehetne hozni a gyógyvizet és wellnesskomplexumot építeni hozzá. De eladni nem akarják a területet, csupán befektetők kívánnak bevonni a hasznosításba. Arra a kérdésünkre, hogy egy ilyen apró település hogyan hívja fel a befektetők figyelmét a beruházás lehetőségére, a polgármester az internetet említi. Elkeseredetten meséli, hogy több pályázaton indultak sikertelenül. Mint mondja, mire a régiós pályázatok Miskolcról Nógrádba érnek, elfogy a pénz. Amúgy is kicsit komolytalannak ítéli a pályázatokat, ha előfordul, hogy a beadási határidő háromszor (!) módosul. Azt mondja, az idei év vízválasztó, valahogy megcsinálják a projektet, hiszen áll benne az önkormányzat pénze. Amúgy is megvan már a vízjogi létesítési engedélyük, és a megvalósíthatósági tanulmány is kész.
Ahol a part szakad (Illusztráció)
Fotó: MTIÉs ahol nyertek a kastélyon meg a telken is Pozitív példaként említhetjük Téglást, egy kelet-magyarországi kistelepülést, ahol az önkormányzat 1998-ban megvásárolta a Degenfeld-kastélyt 15 millió forintért a 10 hektáros parkkal együtt azért, hogy nehogy a falu számára hátrányosan hasznosítsák. Azonban az ingatlan egymilliárdos felújítása túl nagy falat lett volna számukra, ezért pár évvel később 80 millióért eladták egy debreceni kft.-nek. Megtartottak azonban 2 hektárt, amely csatlakozott a 8 hektáros sportpályához, és 750 milliós beruházással új iskolát építettek. A befolyó összeg még hozzájárult a szennyvízhálózat kiépítéséhez is. A kft. kastélyszálló, gyógyszálló felépítését célozta meg, hiszen gyógyvíz is található a mélyben, egyelőre azonban az állagmegóvás és a park rendben tartása van napirenden. Kérdésünkre, hogy egy ilyen kis falu hogyan tudott befektetőt szerezni, Csobán József polgármester elmondta, hogy a szóban forgó kft. kivitelező munkálatokat végzett a környéken, így azért esett rájuk a választás, mert ismerték őket, ez náluk ugyanis bizalom kérdése volt. Téglás emellett más ügyletben is sikeresnek mondhatja magát, hiszen az ezredforduló táján vásárolt fel az önkormányzat 14 hektárnyi területet, hektárját 2 és fél millióért, aztán 4 millióért adták tovább. Szintén ugyanaz a kft. vette meg, ami a kastélyt is, a területen ipari park létrehozása a cél, hiszen az autópálya autóval 15 perc alatt elérhető.
Farkas Tibor
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |
|





