|
Fű alatt adják el ingatlanjaikat az eladósodott önkormányzatok?
Van, aki a vízművet is eladja, más az aranybányát sem tudja
[2008.05.07. 18:47]
Az önkormányzatok nemcsak hitelfelvétellel, hanem ingatlanjaik áruba bocsátásával próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok tulajdonjogának átruházása sokszor homályba veszik. A kisfalvak meg az aranybányát sem tudják eladni. Az önkormányzati törvény módosításra szorul.
ÁSZ: felgyorsult az önkormányzatok eladósodása Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés áprilisban látott napvilágot, amelyből kiderül, hogy a helyi önkormányzatok hiánya majd ötszörösre emelkedett, és 121,7 milliárd forinttal haladta meg az eredeti hiánycélt. Az ellenőrzött önkormányzatok egyharmadánál volt költségvetési hiány.
Kattintson a táblázatra a teljes méretű megjelenítéshez! Az ÁSZ közel 600 helyi és települési önkormányzat gazdálkodási rendszerének helyszíni ellenőrzéséből készített átfogó jelentést. 16 nagyobb költségvetéssel rendelkező önkormányzat vizsgálatából pedig önálló jelentés (5 megyei, 5 megyei jogú városi, 6 fővárosi kerületi) született. Az ellenőrzés megvizsgálta, hogy törvényes és szabályos volt-e a költségvetés tervezése, majd végrehajtása, valamint górcső alá vette a vagyongazdálkodást és a zárszámadást. Az ellenőrzött önkormányzatok kétharmada vett fel hitelt. Ebből és kötvénykibocsátásokból részben a korábbi hiteleket fizették vissza. A költségvetés hiányát vagyonértékesítéssel is csökkentették. Azonban az önkormányzatok mintegy harmadánál ingyenes vagyonátruházásra került sor, ezek harmadában nem határozták meg rendeletben a vagyonátruházás eseteit! A Számvevőszék figyelmeztet, hogy az önkormányzatok gazdasági helyzete 2002–2006 között romlott, kiugróan a Budapest Főváros kerületi, a megyei, a megyei jogú városi és a városi önkormányzatoknál figyelhető meg ez a negatív tendencia.
Kattintson a táblázatra a teljes méretű megjelenítéshez! Vagyongazdálkodási anomáliák Az Ötv. (az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról) szerint a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a vagyoni értékű jogokból áll. Külön részt képez a többi vagyontárgytól elkülönített törzsvagyon, amelyet három csoportba oszthatunk: forgalomképes, forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A forgalomképtelenek körébe tartoznak többek között a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok. Korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek. Az Ötv.-ben szerepel az is, hogy a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Ehhez képest az ÁSZ szerint az önkormányzatok közel fele nem rendelkezett a korlátozottan forgalomképes vagyon átsorolási feltételeiről. Erre szokták mondani, hogy szabad a vásár. Az elidegenítések, vagyonhasznosítások során a versenytárgyalási kötelezettségre vonatkozó előírást az önkormányzatok fele megsérti. A helyi lakosok sem sokat tudhatnak ezekről az ügyletekről, így az önkormányzatok vagyongazdálkodására vonatkozó nyilvánosság elve is sérül. Nesze neked, üvegzseb!
Kattintson a táblázatra a teljes méretű megjelenítéshez! Az ÁSZ így kommentálja ezt a tendenciát: „az önkormányzatok közel felénél történt úgy vagyonértékesítés, hogy a forgalmi érték megállapítására értékbecslés nem készült, vagy az abban foglaltakat nem vették figyelembe az értékesítési ár meghatározásakor.” Felmerül a kérdés, hogy akkor ki dönti el, hogy mi mennyibe kerül. Ezt mintha korrupciónak hívnák. A jelentés továbbá kitér arra, hogy a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részét képező víziközművek tulajdonjogának gazdasági társaságok részére történő átadásával 2003–2006 között 24 önkormányzat sértette meg az Ötv. és a vízgazdálkodásról szóló törvény előírásait.
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||





