|
Fű alatt adják el ingatlanjaikat az eladósodott önkormányzatok?
Van, aki a vízművet is eladja, más az aranybányát sem tudja
[2008.05.07. 18:47]
Az önkormányzatok nemcsak hitelfelvétellel, hanem ingatlanjaik áruba bocsátásával próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok tulajdonjogának átruházása sokszor homályba veszik. A kisfalvak meg az aranybányát sem tudják eladni. Az önkormányzati törvény módosításra szorul.
ÁSZ: felgyorsult az önkormányzatok eladósodása Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés áprilisban látott napvilágot, amelyből kiderül, hogy a helyi önkormányzatok hiánya majd ötszörösre emelkedett, és 121,7 milliárd forinttal haladta meg az eredeti hiánycélt. Az ellenőrzött önkormányzatok egyharmadánál volt költségvetési hiány.
Az ÁSZ közel 600 helyi és települési önkormányzat gazdálkodási rendszerének helyszíni ellenőrzéséből készített átfogó jelentést. 16 nagyobb költségvetéssel rendelkező önkormányzat vizsgálatából pedig önálló jelentés (5 megyei, 5 megyei jogú városi, 6 fővárosi kerületi) született. Az ellenőrzés megvizsgálta, hogy törvényes és szabályos volt-e a költségvetés tervezése, majd végrehajtása, valamint górcső alá vette a vagyongazdálkodást és a zárszámadást. Az ellenőrzött önkormányzatok kétharmada vett fel hitelt. Ebből és kötvénykibocsátásokból részben a korábbi hiteleket fizették vissza. A költségvetés hiányát vagyonértékesítéssel is csökkentették. Azonban az önkormányzatok mintegy harmadánál ingyenes vagyonátruházásra került sor, ezek harmadában nem határozták meg rendeletben a vagyonátruházás eseteit! A Számvevőszék figyelmeztet, hogy az önkormányzatok gazdasági helyzete 2002–2006 között romlott, kiugróan a Budapest Főváros kerületi, a megyei, a megyei jogú városi és a városi önkormányzatoknál figyelhető meg ez a negatív tendencia.
Vagyongazdálkodási anomáliák Az Ötv. (az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról) szerint a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a vagyoni értékű jogokból áll. Külön részt képez a többi vagyontárgytól elkülönített törzsvagyon, amelyet három csoportba oszthatunk: forgalomképes, forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A forgalomképtelenek körébe tartoznak többek között a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok. Korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek. Az Ötv.-ben szerepel az is, hogy a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Ehhez képest az ÁSZ szerint az önkormányzatok közel fele nem rendelkezett a korlátozottan forgalomképes vagyon átsorolási feltételeiről. Erre szokták mondani, hogy szabad a vásár. Az elidegenítések, vagyonhasznosítások során a versenytárgyalási kötelezettségre vonatkozó előírást az önkormányzatok fele megsérti. A helyi lakosok sem sokat tudhatnak ezekről az ügyletekről, így az önkormányzatok vagyongazdálkodására vonatkozó nyilvánosság elve is sérül. Nesze neked, üvegzseb!
Az ÁSZ így kommentálja ezt a tendenciát: „az önkormányzatok közel felénél történt úgy vagyonértékesítés, hogy a forgalmi érték megállapítására értékbecslés nem készült, vagy az abban foglaltakat nem vették figyelembe az értékesítési ár meghatározásakor.” Felmerül a kérdés, hogy akkor ki dönti el, hogy mi mennyibe kerül. Ezt mintha korrupciónak hívnák. A jelentés továbbá kitér arra, hogy a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részét képező víziközművek tulajdonjogának gazdasági társaságok részére történő átadásával 2003–2006 között 24 önkormányzat sértette meg az Ötv. és a vízgazdálkodásról szóló törvény előírásait.
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||








