[2008.05.03. 15:16]

– Ön szinte zuhatagszerűen sorolja Budapest fejlesztésének problémáit. De hát valójában ezért született meg a Podmaniczky terv, amely átfogóan foglalkozik az ön által is felvetett kérdésekkel.

– Ó, Istenem! Hát persze. Minden benne van. Csak hát milyen pénzekből valósítanák meg? Mert még semmi nem történt. Olyan értelemben ugyan nem légvár, hogy egy városnak rendelkeznie kell átfogó koncepcióval, viszont olyan szempontból légvár, hogy nincs rá pénz. Itt nem csupán a budapesti városvezetést kell elmarasztalni, a kormányok felelőssége is nyilvánvaló, pedig óriási lehetőségek lennének. Ezért is nagy öröm vidékre utazni, hogy láthassuk Debrecen, Veszprém, Győr, Pécs, Szeged vagy Miskolc fejlődését. De azért az ország címere, amelyen keresztül el lehet adni hazánkat, mégiscsak Budapest. Csak hasonlítsuk össze Budapestet és Debrecent! Utóbbi rohamléptekben fejlődik, regionális központként viselkedik. Ez politikától független dolog, ám tény, hogy Budapestnek ez a lendület nem sikerült.



– Mindenféle érdekek feszülnek egymásnak! Már szinte követni sem lehet, hogy ki kit fúr meg. Konszenzusról még csak mutatóban sem hallunk.

– Az egész budapesti önkormányzati konstrukcióval nagy bajok vannak. A város és a kerületek szembenállása strukturális – és megint csak nem politikai – alapon megbénítja a fejlesztéseket. Ezt az ellentétet fel kell oldani. Nonszensz, hogy amikor a WestEnd-et építettük, akkor a Terézvárossal álltunk szoros szakmai kapcsolatban, ott egyeztettünk, ők hagyták jóvá a terveket, noha a XIII. kerület képét határozza meg, amely szinte nem is tudta, hogy mi épül a Váci úton. Ugyanez vonatkozik az elvetélt kormányzati negyedre, bár, szerintem, azon a területen egyszer megvalósul az ingatlanfejlesztés.

Hiszen ott zajlanak a Demján-féle TriGranit-fejlesztések, a Lehel tér és a Vágány utca közötti óriási területen is nagy lehetőségek vannak, és a Nyugati pályaudvaron a sínek befedése és felülépítése is jó ötletnek tűnik. De Budapest nagy léptékű fejlesztéseihez a várost mindenképpen át kellene átalakítani. Az jó, hogy néhány agilis kerület helyi fejlesztéseket támogat, mert anélkül nem volna fejlődés. De hosszabb távon kellene egy nagy, egységes koncepciójú, kerületek feletti terv, mint ami a háború előtt is volt. A kerületek akkoriban valójában elöljáróságok voltak, a lakossági szolgáltatásokat intézték, de azt nem ők felügyelték, hogy hol legyen a kerületben nagyarányú építkezés, hogy mint például most, hogy hol épüljön a WestEnd. Ez nonszensz.