[2008.05.01. 16:16]

Legendás

A neoklasszicista stílusú mészkő épület először 1927-ben nyitotta meg kapuit, majd a harmincas években tovább építette Albert Speer, Hitler kedvenc építésze. A tervek szerint ez is része volt a Führer azon grandiózus törekvéseinek, hogy Berlint a Harmadik Birodalom fővárosává alakítsa. A Tempelhof repülőtér főterminálját jelenleg a világ 18. legnagyobb épületeként tartják számon, Norman Foster egyszer egyenesen a „repülőterek anyjának” nevezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a szovjetek nem tudták megszállni Nyugat-Berlint, amikor elkezdték bombázni a várost 1948–49-ben. Azóta Berlin szimbóluma lett, de a jövőjéről folytatott vita igencsak felszította az érzelmeket az építészek és a politikusok körében, hiszen így megint reflektorfénybe került Berlin szerepe a XX. század történelmében.



A megmentők

A Tempelhof „szurkolói” által szervezett április huszonhetedikei népszavazás végül nem lett érvényes, ugyanis a szükséges 25 százalékos részvétel helyett mindössze 21 százalék ment el voksolni. A Tempelhof fennmaradásáért küzdők táborát erősítették többek között az ellenzékben lévő kereszténydemokraták, (köztük Angela Merkellel), különböző üzleti csoportok és Németország legnagyobb példányszámú napilapja, a Bild is. A szavazás eredménye már csak azért is érdekes, mert a napilap által tartott április közepi előszavazáson a berliniek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy meg akarja tartani a repülőteret, és mindössze 24 százalékuk értett egyet a főpolgármester törekvéseivel.

Az elképzelések

A főpolgármester, Klaus Wowereit már korábban megígérte, hogy figyelmen kívül hagyja a szavazás végeredményét, mivel a Tempelhof bezárása jogi feltétele annak, hogy kibővítsék a külvárosban található Schoenfeld repülőteret és létrehozzák 2011-re a Berlini Brandenburgi nemzetközi repülőteret.

A kormányon lévő szociáldemokraták és baloldali koalíciós partnereik azzal érveltek, hogy a Tempelhof már csak a gazdag VIP utasok átszállóhelye. A repülőtér kapacitásainak csak töredékét használja ki, szolgáltatásait mindössze 350 ezer utas vette igénybe 2007-ben, szemben a város észak-nyugati részén található 13 milliós utasforgalmú Tegel repülőtérrel és a 6 millió utasforgalmat bonyolító Schoenefeldével.

Az előnye a hátránya

A Tempelhof kitűnő helyen van közlekedési szempontból, ugyanis metróval is meg lehet közelíteni, és mindössze négy megállót kell utazni a városközpontig, kocsival pedig 10 perc ugyanez. „Folyton azt hangoztatják, hogy Berlinnek olyan színvonalú világvárossá kell válnia, mint Párizs, London vagy Barcelona. De ha megnézzük, ezeknek a városoknak mind van belvárosi repülőtere is” – közölte a Tempelhof Repülőtér érdekcsoportjának szóvivője. Viszont a városközpontban lakókat már eddig is nagyon zavarta a repülőgép közelségéből eredő nagy zaj és az alacsonyan szálló gépek légszennyezése egy ilyen sűrűn lakott zónában, aminek hátrányos következményeit a Tempelhof megtartása esetén kilátásba helyezett újabb munkahelyek sem ellensúlyoztak.

A jövő

Többféle elképzelés is napvilágot látott a funkcióját vesztett repülőtér sorsáról, a kulturális központtól elkezdve a napenergia erőművön át egészen egy kínai kaszinó komplexum elképzeléséig. Az 1000 hektáros terület megmozgatta az amerikai milliomos, Ronald Lauder, az Estee Lauder vállalat korábbi igazgatójának a fantáziáját is, aki egy olyan luxusklinikát akart volna varázsolni belőle, ahová repülőgéppel érkeztek volna a vendégek. Ötletét azonban visszadobták, mivel a városvezetés semmilyen formában nem akarja meghagyni a reptér funkcióját. A Tempelhof és a Tegel bezárásával a Schoenefeld lesz Berlin egyetlen repülőtere. (Bloomberg, Deutsche Welle)

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek