Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Megérkeztek az utolsó befutók a magyar bankpiacra
Hamarosan véget ér a konszolidáció

[2008.04.30. 13:30]

Bár a magyar bankszektor privatizációja már régen lezajlott, s a legtöbb bank beolvadt valamely nagy nemzetközi pénzügyi csoportba, a piacon a mai napig jelentős változásokat tapasztalhatunk. A Banco Popolare elnök-vezérigazgatója, Fausto Perlato egy éves magyarországi jelenlétük után számol be tapasztalatairól.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
2009 nyarára vége lesz

2007 nyarán szinte az összes nemzetközi pénzintézet növelte bankpiaci részesedését Közép-Kelet-Európában, másfél éven belül pedig elfogynak a megvásárolható bankok a régióban.

Ez a tendencia természetesen Magyarországon is érzékelhető. Az anyabankok Intesa Sanpaolo néven történő egyesülését követően például az Inter-Európa Bank tavaly beolvadt a CIB Bankba, mely így az OTP után az ország második legnagyobb, 10,3 százalékos piaci részesedéssel és 140 fiókkal rendelkező bankja lett. Az Európán belül regionális piacvezető bankok mintapéldánya pedig az olasz UniCredit, mely 2005-ben a HVB Bank felvásárlásának köszönhetően egy 770 milliárd eurós mérlegfőösszeggel, 55 milliárd eurós piaci kapitalizációval, 9000 fiókkal és 23 ország 40 millió ügyfelével rendelkező pénzintézetté vált.

A hitel viszi majd előre a magyar bankpiacot

Dr. Patai Mihály, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a konszolidáció utáni fejlődés motorját a lakossági szolgáltatások dinamikája jelenti majd, mely számításaik szerint legalább ötszörösére nő a következő húsz évben. Ebben nagy szerepe lesz a növekvő fogyasztási hiteleknek, de fejlődési lehetőség rejlik az intermediációban is, mely szintén nem éri el a nyugati átlagot. A magyar bankok közül egyébként az MKB valamint a 2007-ben eszközarányosan legeredményesebb magyar bank, az OTP terjeszkedik a régióban; utóbbi még ebben az évben nagy akvizíciós hullám indítását tervezi.

A magyar bankok többsége azonban kívül rekedt az anyabankok által diktált konszolidációs folyamaton, így inkább a határokon átnyúló szolgáltatáspaletta bővítését választják. A verseny kiélezett, hiszen míg a Magyarország méretű államokban mindössze két-három szereplő uralja a lakossági piacot, addig hazánkban tíz. Ez valószínűleg még egy ideig mozgásban tartja a magyar bankpiacot, amennyiben felvásárlásokat eredményezhet.

Olasz módi
Olasz módi


Bíznak az ingatlanpiacban

A hazai bankpiaci környezetbe utolsóként, 2007 májusában belépett Banco Popolare Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, Fausto Perlato az ingatlanmagazin.com-nak elmondta, hogy „a Banco Popolare Societá Cooperativa első magyarországi akvizíciós tervei 2006-ban születtek, amikor arról értesültünk, hogy a maláj hátterű IC Bank két kelet-közép-európai hitelintézet értékesítését is tervezi: egyet Budapesten, a másikat Prágában. A Banco Popolare számára ideális volt ez a lehetőség, mert stratégiánk kifejezetten kisebb és teljes körű banki licensszel rendelkező bankokat céloz meg akvizíciós szándékkal. Befektetési szempontból azért esett a Kelet-Közép-Európai régióra a választás, mert az itteni országok hasonlóságot mutatnak a korábbi Olaszországgal. Olyan piacok vannak, ahol bőven kínálkozik még mozgástér, különösen fogyasztói vagy befektetői megfontolásokból. Ilyen például az ingatlanpiac, a kis- és középvállalkozások, illetve a privát ügyfélkör kiszolgálása, akvizíciója. A másik megfontolás pedig az volt, hogy pénzügyi hátteret biztosítsunk az ide befektető, beruházásokat megvalósító olaszországi vagy olasz háttérrel rendelkező vállalkozóknak.”

Piaci rést látnak a direkt bankingban is

Piackutatásaik szerint az ingatlanfinanszírozáson belül nemcsak a lakás- és a beruházáshitelekkel érdemes foglalkozni, hanem a budapesti épületek renoválásával is. Az euró bevezetéséig biztosan megtartják treasury szolgáltatásaikat, s jellemző hiteltermékeik maradnak a lakáscélú, szabad felhasználású és adósságkezelő jelzáloghitelek is. Az eddigi tapasztalataik szerint problémás projektfinanszírozási ügyletek arányát azonban csökkenteni kívánják. Az IC Banktól átvett hat fiók mellett a közelmúltban a bank négy újat is nyitott, néhány éven belül pedig egy 20-25 egységből álló országos hálózat létrehozása a cél.

Elképzeléseik szerint először Budapesten és környékén, majd a megyeszékhelyeken terjeszkednek. Perlato elmondta, hogy „a fiókok létrehozása mellett a direkt banki, tehát internet banking, mobil banking, és wap szolgáltatásokat is szeretnénk népszerűsíteni. Ezek a szolgáltatások ugyanis még nem örvendenek teljes kihasználtságnak Magyarországon, pedig mind az ügyfél, mind a bank számára költséghatékony és időkímélő megoldást jelentenek.”

Kis bank, kis ügyfelek

A lakossági szolgáltatásokhoz szükséges rutint már Olaszországban megszerezték; az anyabank üzletmenetének 70 százalékát ugyanis a kis ügyfelek teszik ki. „Mást és többet akarunk nyújtani, mint a nagy pénzintézetek; mottónk szerint olyan bank vagyunk, melyet emberek hoztak létre az emberekért, s ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk a személyes kommunikációra, rugalmasságra és bizalomra. A magyar piacon a nagy szervezettel, túlzottan sztenderdizáltan működő, tömegeket kiszolgáló bankok a jellemzők, ezért fokozott igény érzékelhető egy kifejezetten ügyfélközpontú bank iránt.

Az itteni bankok ráadásul még mindig jobban figyelnek az ügyfélszerzésre, mint az ügyfélmegtartásra; új ügyfeleiket kényeztetik, a hűségeseket pedig kevéssé jutalmazzák, vagy éppenséggel büntetik. Előfordul, hogy megnehezítik a bankváltást, kevésbé fejlett a panaszkezelés, esetenként a fogyasztóvédelmi szabályok betartása is kívánnivalót hagy maga után, és így tovább. Ezért biztos vagyok benne, hogy az általunk nyújtott szolgáltatásokkal sikerül kialakítani az érdeklődést bankunk iránt”
– összegezte ügyfélpolitikájukat Perlato.

Daczi Dóra

Hozzászólok a cikkhez!  

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön befektetné a pénzét ingatlanalapba?
Igen, mert a banki betétek hozama feletti hozamot (9-14%) hoznak
Igen, de csak 10 évre szóló zárt végű ingatlanalapba, ahol pánik esetén is marad kivehető készpénz
Igen, de csak akkor, ha a jövőben tőzsdei társaságként vagy speciálisan szabályozott formában (REIT-ként) működnek majd
Nem, mert pánik esetén az alapok nehezen értékesíthetik az ingatlanokat, így fizetésképtelenek lehetnek
Nem, mert tőzsdei bevezetés esetén is azonnali, 20-30%-os veszteség éri a jegyektől szabadulni igyekvőket
Nem, mert mint minden más, az ingatlanbefektetés is kockázatos