[2008.04.29. 21:45]

– Adódik a pofonegyszerű kérdés. Miért jobbak más közép-európai városok és vezetőik?

– Nyilván nagyon nehéz összehasonlítani az egyes településeket. Bécs esetében egy nagyon tudatos városfejlesztésről beszélhetünk, a magasházakat, a modern épületeket a Duna túloldalán építették fel. Bár sokak szerint nem biztos, hogy ez jó koncepció volt, de a tudatosság a lényeg. Például az az elképzelés, hogy Észak-Csepelen csináljunk egy mini-Manhattant, hülyeség, mert minek.

Mikor Pompidou elkezdte az új modern negyed építését Párizsban, akkor fontos érv volt mellette a francia büszkeség és dicsőség, hogy nekik is legyen egy ilyen típusú városrészük. Budapestnek ilyen tömör beépítéssel nem kell modern városnegyed. Bécsben sem jött be különösebben. Ha tovább tekintünk a térségben, Pozsony hatalmas mértékben fejlődik, de túl kicsi ahhoz, hogy Budapest pozícióit veszélyeztesse, ráadásul közel helyezkedik el Bécshez.

Prága szintén gyors ütemben fejlődik, a belvárost gyönyörűen rekonstruálták, ebben azonban az is közrejátszott, hogy Prága polgármestere hosszú ideig építészként dolgozott. De a cseh főváros csúnya kifejezéssel élve bele van gyűrve a környező dombok közé, ezért igazi fejlesztése nagyon nehéz. Varsó már kicsit távolabb van Közép-Európától, nagy építkezések zajlanak arrafelé, bár nem annyira jó minőségben, de azért sok világhírű építész dolgozik Lengyelországban. Bukarest is nekikezdett egy nagy fejlesztésnek.

– Ezek szerint nem kell megijednünk, hiszen mégis csak Budapest fekszik Közép-Európa középpontjában, és ezt a gyönyörű műemlékállományt ezer év alatt sem tudják szétbombázni.



– Nem attól félek, hogy Budapestnél szebb várost hoznak létre, hanem hogy sokkal élettelibb, elevenebb, izgalmasabb miliőt teremtenek. Ha elmegyek Prágába, akkor elfog a sárga irigység. A magyar GDP-hez képest kb. 20%-kal állnak jobban, s ez nem sokkal jobb a mienknél. Ott nem csupán a turisták, hanem a prágaiak is megtöltik a kiskocsmákat, vendéglőket; sétálnak, korzóznak, tele van pezsgő élettel a város. Budapesten csupán néhány helyen, így például a Liszt Ferenc téren vagy a Ráday utcában fedezhetünk fel némi életnyomot, aztán semmi. Mitől van ez? A csehek életösztöne egészségesebb lenne? Budapest, amely a világháború előtt nagyon izgalmas városnak számított, hová jutott mára?

– Azért ne szomorodjunk el teljesen! Csak vannak biztató jelek. Mindent nem lehet elrontani.

– Vannak persze pozitív jelek, így a múzeumi élet fellendülése, többek között a Szépművészeti Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria kiállításai, s jó, hogy felépült a MÜPA! De itt is vannak hiányosságok. Így a Műcsarnok nagyon rossz felhasználása, kiváló múzeumok, mint például az Ernst Múzeum megszüntetése. Lassacskán nemhogy kulturális főváros nem vagyunk, de nemsokára a Kárpát-medencének sem leszünk a központja. Nagyon szomorúan látom, hogy az a város, amely egy repülőről vagy a környező hegyekről, Rózsadombról, Gellérthegyről nézve a világ egyik legszebb városa, testközelből milyen rossz állapotban van.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek