[2008.04.28. 16:58]

Már a régi görögök is...

akarom mondani, a rómaiak. A Floralia ünnepségsorozat ugyanis eredetileg a virágok és a megújulás ünnepe volt az ókori Rómában. A ludi Floralest eleinte a gabonavirágzás időszakában, később április 28-tól május 3-a között tartották Flora, a virágok istennőjének tiszteletére. Az emberek ilyenkor virágokat tűztek a ruhájukra, és virággal díszítették a várost, sőt az állataikat is.

Az újkori floraliák gazdag története mintegy 200 évre nyúlik vissza. A belga kertészek termékbemutatás és figyelemfelkeltés céljából szerveztek kiállításokat, amelyek már akkoriban is szenzációnak számítottak, így egyre több botanikus és kertész akart rajtuk részt venni. 1839 óta ötévenként rendezik meg az eseményt, és a Belga Királyi Kertészeti Tanács kezdeményezésére 2005-ben létrejött az AIF, a Floraliák Nemzetközi Szövetsége, az a kiállítói lánc, amelybe egyik kiállító tagként meghívták Magyarországot.

Karalábé a városházán (fotó: Tárkányi) További képek a galériában >>

A mostani kiállítás jelentőségét növeli az is, hogy az alapító országokra és kiállító városokra - Gent (Belgium), Nantes (Franciaország), Genova (Olaszország), Valencia (Spanyolország) és Budapest (Magyarország) – csak ötévente kerül sor, tehát legközelebb 2013-ban lesz Magyarországon a Floralia.


Teherautók hosszú sora

hozta azt a 2 500 köbméter földet, amivel feltöltötték, megalapozták a kiállítóterületet, hogy a látogatókat már több mint 3000 négyzetméteres gyepszőnyeg és megszámlálhatatlan virágcsoda, várja az 1200 méteres sétaút mentén. És valóban, mintha egy végeláthatatlan kert, tó és park egyvelegbe lépnénk be; nehéz virágillat és a friss föld szagával keveredő pára csapja meg a belépőt.


A teljes kiállítási területet hat, jól elkülöníthető egység alkotja: a bejáratnál az ún. fogadótérbe érkezünk, ahol a látogató egy kis előzetest kap abból, ami a sétaúton várja őt. A második blokkban a külföldi kiállítók anyagait láthatjuk: közülük talán a tajvani „mackókert” a legnépszerűbb, mindenesetre aranyérmet kapott a külföldi kiállítók kategóriában.


Szenzációk és Guiness rekordok

is színesítik a központi teret, ami az egész csarnok hangsúlyos pontja. Itt rendezték be a Magyar Gyula emlékhelyet, és láthatjuk a Bükkábrányban föltárt szenzációs mocsárciprus leletet, amely a kihaltnak vélt Wollemia nobilis fenyővel együtt a kiállítás tudományos szenzációját jelenti.

A Magyar Szárazvirág Termesztők pedig hatalmas csokrot állítottak össze, száraz virágokból, termésekből. Az óriási csokor méltán tarthatna számot a Guiness rekordok könyvében való szereplésre is, mint ahogy a a 28 tagú kecskeméti Hírös Kertészek Egyesületének nem mindennapi látványossága is: a kecskeméti városháza 5 x 2,5 méteres makettjét készítették el zöldségekből, gyümölcsökből és virágokból.

Képviselteti magát a Temetőkertészek Egyesülete is, hiszen a legnagyobb hazai virágfogyasztók közé tartoznak. Temetőkertjeink kultúrájának fejlesztése is az egyesület célkitűzései közé tartozik.
A csarnok hátsó részét a hazai faiskolák rendezték be: földlabdás fákkal, cserjékkel, gyümölcsfákkal és nagyméretű szoliter cserepesekkel, erdőszerű, ligetes látványt alakítottak ki.

Két különleges bemutatóhelyet is felkereshetnek a látogatók: az egyikében a nem látókra gondolva, elsősorban az illatok és a tapintás érzékszervei kapnak szerepet, a második elsötétített helyiségben pedig a magyarországi mikroszaporítók mutatják be a nagyközönség számára minden bizonnyal roppant érdekes és izgalmas látványt kínáló fényes üvegcséiket.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek