Megesszük a lakásunkat?
[2008.04.22. 09:08]
Magyarországon minden 100 forintból 13 forintot fordítanak törlesztésre, kamatfizetésre. Ez még nem lenne probléma, hiszen Európában is 12,5 forint az átlag. Ugyanakkor a legszegényebb hitellel rendelkezők körében az összeg már eléri a 23 forintot. Az ingatlanokra bejegyzett jelzálogok többsége pedig nem ingatlanvásárlást fedez, hanem fogyasztást – hívta fel a figyelmet Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Király Júlia úgy fogalmazott, hogy a hitelfelvevők tulajdonképpen megeszik a lakásukat. Az Egyesült Államokban rossznak számít a helyzet, hiszen az ingatlanok értékének „felfalása” elérte a fogyasztás 4-6 százalékát. Nálunk ugyanakkor még ennél is nagyobb az arány, hiszen a fogyasztás 10 százalékát finanszírozzuk hitelekből.
Az alelnök szerint nagyon veszélyes, ha az alacsony életszínvonalon élő adósok ingatlanalapú, hosszú lejáratú hitelt vesznek fel. Ezért nemcsak az adósok tájékozatlansága okolható, hanem a hitelezők is. A kockázat akkor magas egy adós esetében, amikor az túlzottan kifeszíti a hitel nagyságát, s az első törlesztőrészletet is éppen csak ki tudja fizetni, illetve nem méri fel, hogy a forint le- és felértékelődhet. A kockázat sosem arról szól, hogy valami minden nap bekövetkezik, de ha egyszer bekövetkezik, akkor annak nagyon rossz vége lehet – magyarázta.
A jenalapú hitelekre kitérve még elmondta, hogy azokat azért minősítették a szokásosnál magasabb kockázatúnak, mivel vizsgálataik azt mutatták, hogy a jen a piacon megjelent eddigi valutákhoz képest jóval nagyobb kilengéseket mutat. Ráadásul a japán gazdaság a létező legtávolabb van Magyarországtól, így a két valutának szinte természetes az ellentétes mozgása. A jen a spekulációs devizaügyleteket finanszírozó valuta, a forint befektetési cél – tette hozzá Király Júlia.
Kapcsolódó cikkek:
