[2008.04.19. 17:38]

Terjed a devizahitel

Az új lakások építésére, vásárlására felvett támogatott forinthitelek 62,8 milliárd forintot tettek ki 2007-ben. Egy évvel korábban még kétharmadával több, 104,7 milliárd forint volt. A hitelt felvevők száma pedig 16 396-ról 11 213-ra csökkent. Az egy szerződésre jutó hitel nagysága 6 millióról 5,6 millió forintra változott – derül ki a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Lakáshitel Monitora elemzéséből. Mi lehet a háttérben? Egyértelműen a támogatott forinthiteleknél is gyakran kedvezőbb devizahitelek terjedése.



Pénzügyi instabilitás

A devizahitelek előnyeire és kockázatára (ami főként az árfolyamváltozásból adódik) már többször felhívtuk olvasóink figyelmét. Ezúttal arra szeretnénk rámutatni, hogy a gyors hitelnövekedés, valamint a devizaalapú – és különösen a jenalapú – hitelezés rendkívüli dinamikája miatt mind a hitelnyújtók, mind az adósok részéről fokozott óvatosság kívánatos. A verseny folytán megvan a veszélye annak, hogy a hitelintézetek a növekedési kényszer hatására túlzott hitelkockázati kitettségeket építenek föl, növelve ezzel a rendszerszintű kockázatokat, valamint veszélyeztetve a pénzügyi stabilitást.

Magyarán: ha a bankok nem elég óvatosak, és azoknak is könnyebben adnak hitelt, akik a későbbiekben csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják törleszteni, akkor megnő az egyén saját felelőssége. Vagyis kinek-kinek önmagának kell reálisan mérlegelnie, hogy a jövedelme hosszabb távon is elegendő-e a hitel visszafizetéséhez. Illetve kinek-kinek magának kell forgatókönyvet készítenie arra az esetre is, ha a jövedelme kedvezőtlenül változik meg a belátható jövőben. Az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70 százalékát, és a lakosság új hitelfelvételének 90 százaléka deviza alapú – áll a már idézett felmérésben.

Számoljon a törlesztőrészlettel is

A hitelbírálat illetve a saját hitelképességünk meghatározásakor nem csak a jövedelmek, hanem a törlesztőrészlet esetleges változásaival is számolni kell. A jelzáloghitelek esetén a fedezet ugyanis csak a másodlagos kockázatcsökkentő tényező, mert sem a banknak, sem az ügyfélnek nem az az érdeke, hogy például a fedezetként felajánlott ingatlant értékesítsék, hanem a pontos törlesztés.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek