[2008.04.15. 14:34]
1. Belső kert
Egyes lakóparkokban – nevük ellenére – sajnos csak egy zsebkendőnyi zöldfelület található, így mindenképpen érdemes helyszíni szemlén is megbizonyosodni a méretről. Ha elégedettek vagyunk vele, és első tulajdonosként vesszük birtokba a lakást, érdeklődhetünk a kert kivitelezője után is; a cég referenciamunkái sok mindenről árulkodnak. A szép kertet a belvárosi, tehát aránylag kis udvarral rendelkező lakóparkok esetében is elvárhatjuk; a
Székely Mihály utcában 2006-ban átadott Léda Házban például e probléma megoldására függőkertet alakítottak ki, a 2005-ben átadott, az utca nevét viselő Király Udvarban pedig a felső, szökőkutas függőkert mellett egy alsó pihenőpark is található.
2. Lakások száma lépcsőházanként
Aki lakást vásárol, annak számolnia kell a szomszédok közelségével is. Egy nagy lakópark esetében nem mindegy, hogy hány lakás található egy lépcsőházban; a 140 lakásos Király Udvarban például egy lépcsőházból csak 5–7 lakás nyílik. Kevesebb emberhez alkalmazkodva a jószomszédi viszonyt is könnyebb kialakítani.
3. Szobák elosztása
Az ingatlanbefektetők többsége a minél nagyobb beépíthetőségre törekszik. Ez sajnos a lakások méretében köszön vissza; legtöbbjük a másfél szoba-konyha, vagy két szoba-amerikai konyha elosztásban épül. Ezért nagyon fontos szempont, hogy a kevés számú helyiség milyen életteret alkot. Egyes kerületekben – például Újpesten – az önkormányzat szabályozza a minimális lakásméretet, melyet ők 50 négyzetméterben állapítottak meg. Az
Autóker Holding Zrt. lakóingatlan-fejlesztési vezérigazgatója,
Aradi Ferenc elmondta, hogy 38 négyzetméternél kisebb lakást ők például sehol nem építenek; e méret alatti, gyakorlatilag élhetetlen garzonokat csak a régi bérházakban találhatunk.
4. Szobrok, díszítőelemek
A hagyománytisztelet mind a régi bérházakból, mind a hajdani ipari épületekből átalakított lakóparkok esetében dicséretes. Ha ráadásul még műtárgyak kiállításával is kedveskedik a fejlesztő az ott lakóknak, biztosak lehetünk benne, hogy más tekintetben is figyelt a részletekre. A Király Udvar aulájában például egy hatalmas olajfestmény állít emléket az építkezés során előbukkant, sajnos már konzerválhatatlan 19. századi tűzfalreklámnak. A
Káldy Gyula utcai, 2004-ben átadott Heléna Ház pedig a helyén lebontásra ítélt, Freund Vilmos által 1870-ben tervezett lakóház előtt tiszteleg formavilágával. A földszinti hallban kiállított Szép Heléna bronzszobor, Veres Kálmán szobrászművész alkotása ráadásul a lakások értékét is növeli.
5. Lift
A nagyméretű lift nem csak a költözéskor előny; a babakocsit toló kismamák és a mozgássérültek szintén hálásak érte. Ennek ellenére sok új lakóparkban a lift a másfél négyzetméteres alapterületet is alig éri el. A Király Udvarban például nemcsak a levegős kialakítás, hanem a Braille-írásos kezelőgombok, valamint a mozgássérült-felhajtók is példamutatók.
