Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Franchise-szerződés: mit jelent valójában?
Közös többszörös

[2008.04.13. 22:32]

Divatos kifejezés manapság a franchise, ugyanakkor tény, hogy pontos jelentésével kevesen vannak tisztában. A franchise-szerződést itthon egyedül a Ptk. szabályozza, de név szerint abban sem találjuk.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Nincs hozzá fogható

A franchise-szerződés egy atipikus, nem nevesített szerződés. Bár a franchise-jogviszonyokat külön jogszabály nem szabályozza, erre a szerződéstípusra is irányadóak a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) általános szabályai. A jogviszony lényege, hogy a franchise-gazda átadja az általa kidolgozott rendszert franchise-partnerének. Ez a rendszer állhat például a franchise-átadó know-how-jából, esetlegesen a rendszerhez kapcsolódó védjegyhasználati jogokból. Ide tarozhat a rendszer működéséhez szükséges szoftverek, valamint egyéb szellemi alkotások használati jogának átadása is. Ezek ellentételezéseként a franchise-átvevő díjat fizet a franchise-átadónak − magyarázza dr. Kádas Angelika ügyvéd, az Otthon Centrum megbízott jogi képviselője.

Titoktartás és versenytilalom

A franchise-szerződés egyik fontos eleme lehet a titoktartási rendelkezés, bár ez nem szükségszerű eleme a dokumentumnak. A gyakorlatban mégis sűrűn előfordulnak ilyen jellegű kikötések, hiszen a franchise-átadónak elsődleges érdeke rendszerének védelme.

Széles vagy korlátozott lehetőségek?
Széles vagy korlátozott lehetőségek?


A franchise-átadók gyakran alkalmaznak konkurenciatilalmi kikötéseket is. A versenytilalmi kötelezettség értelmében a franchise-átvevő például nem gyárthat, nem szerezhet be, és nem értékesíthet a franchise-szerződésben rögzített árukkal vagy szolgáltatásokkal versenyző árukat, szolgáltatásokat. A franchise-átadónak a franchise-szerződésben rögzített ilyen jellegű kikötése akkor jogszerű, ha az megfelel az 55/2002 (III.26.) Kormányrendelet szabályainak. Ez a kormányrendelet bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesíti a versenykorlátozás tilalma alól a franchise-megállapodásokat.

A titok nyitja

A franchise-átadót a szerződés megkötése előtti időszakban is terheli a Ptk. szerinti együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Emiatt az átvevő a szerződéskötést megelőzően megismerheti a szerződés jellemzőit, még akkor is, ha ez ellentétes az átadó érdekével. Ebből következően, ha a jelölt szerződést szándékozik kötni, a franchise-átadónak kötelessége számára átadni minden olyan lényeges információt, amely döntését befolyásolhatja.

A magyar gyakorlat szerint a franchise-átadók a tárgyalások első körében egy rendszer ismertetéséről szóló dokumentációt adnak át leendő partnerüknek, és amennyiben a jelölt annak áttanulmányozását követően tovább érdeklődik, az átadók bemutatják a teljes franchise-dokumentációt, azaz a szerződést, és annak mellékleteit. Tudni kell azonban, hogy a franchise átadó a rendszere védelme érdekében már a szerződéskötést megelőző tárgyalások alatt is kérhet titoktartási kötelezettségvállalást.

Hogyan lehet dobbantani?

A franchise-szerződés megszüntetésének módját a franchise-szerződések szabályozzák. Ezek a szerződések egyaránt rendelkezhetnek a szerződés rendes és rendkívüli felmondásának lehetőségéről. Ilyen kikötés hiányában a magyar Ptk. rendelkezései az irányadóak. A franchise-szerződésben a felek kiköthetik, hogy bizonyos szerződéses rendelkezések megsértése súlyos szerződésszegésnek minősüljön, és okot adhasson a szerződés rendkívüli felmondására.

Ilyen ok lehet például, ha a franchise-partner nem a szerződésben meghatározott módon használja a rendszert, sérti az átadó jó hírnevét, vagy éppen nem fizeti a rendszerhasználati díjat. A felek erre az esetre szankciót, például kötbért is kiköthetnek. Persze a sérelmet szenvedett fél ilyen kikötések hiányában is érvényesítheti kárigényét, hiszen a Ptk. rendelkezései ebben az esetben is érvényesek.

Szabó E.

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön befektetné a pénzét ingatlanalapba?
Igen, mert a banki betétek hozama feletti hozamot (9-14%) hoznak
Igen, de csak 10 évre szóló zárt végű ingatlanalapba, ahol pánik esetén is marad kivehető készpénz
Igen, de csak akkor, ha a jövőben tőzsdei társaságként vagy speciálisan szabályozott formában (REIT-ként) működnek majd
Nem, mert pánik esetén az alapok nehezen értékesíthetik az ingatlanokat, így fizetésképtelenek lehetnek
Nem, mert tőzsdei bevezetés esetén is azonnali, 20-30%-os veszteség éri a jegyektől szabadulni igyekvőket
Nem, mert mint minden más, az ingatlanbefektetés is kockázatos