[2008.04.12. 15:33]

Az ördög építésze

Albert Speer első megbízatását, a propagandaminisztérium renoválását 1933-ban kapta meg Joseph Göbbelstől, aki ezután ajánlotta be Troopst mellé Hitlernek. Speer 1934-ben vette át a pártrendezvények építészeti feladatait, tervezését és kivitelezését, valamint személyesen ekkortól kezdte el irányítani a birodalom összes építészeti feladatát is. 1937-ben már ő tervezhette a párizsi világkiállítás német pavilonját is, ami első díjat kapott. Speer 1938 januárjában kapta legnagyobb építészeti feladatát, az új birodalmi kancellária épületének megtervezését és kivitelezését. Ezt egy év alatt építette fel, mellyel kivívta Hitler csodálatát is. Ebben a munkájában vélte felfedezni Hitler azt a tulajdonságát, mely később Todt helyére avanzsálta. Ettől kezdve Albert Speer Hitler szűk személyi köréhez tartozott, amit a Führer az ifjú korában festett képei ajándékozásával is elismert.



Speer Berlin átépítésére tett javaslatai egyik eleme a Werner March által tervezett olimpiai csarnok, az 1936-os olimpiai játékok színhelyének átépítése volt. Ő tervezte át a nürnbergi Zeppelin tribünt is, amit Hitler eredetileg arra szánt, hogy a háború után itt rendezik majd meg az olimpiai játékok helyett az „árja játékokat”.

Az eredetileg Welthauptstadtnak, vagyis szerényen a Világ Fővárosának keresztelt projekt keretében Speernek egy minden korábbinál nagyobb, grandiózusabb, a Római Birodalom fővárosára hajazó várost kellett volna faragnia a 30-as évek Berlinéből. Hitler, aki maga is építészeti karrierről álmodott, vele közösen álmodta meg Berlin új sugárútjait, diadalíveit, valamint a város közepére szánt „Dicsőség Csarnokát”, ami a római Szent Péter Bazilika mintájára épült volna meg, de annál hétszer nagyobb kupolával és tizenhétszer nagyobb változatban. Az új főváros első épülete az új Birodalmi Kancellária volt.

Megalomán Peking

Peking jelenlegi radikális város-újjáépítési lázát „totalitárius építészetnek” is nevezik a kritikusok, mely érdekes módon nagyban hasonlít Hitler be nem teljesült megalomán álmához. A kínai olimpiával kapcsolatos beruházások összértéke meghaladja a 10 milliárd fontot, a bevásárlóközpontok és üzleti negyedek kiépítése, a tömegközlekedés rohamtempóban történő fejlesztése Párizs 1865 és 1887 közötti újjáépítését idézi.

Berlin és Peking legmarkánsabb építészeti hasonlóságát azonban az ifjabb Speer által tervezett észak–déli főtengelyben fedezhető fel, amely ha elkészül, egy 5 mérföld hosszú pályaív lesz az új vasútállomástól kezdve, a Tiananmen téren és a Tiltott Városon át az új Olimpiai Parkig. A mű kritikusai szerint ez az elképzelés rejtélyesesen emlékeztet arra a tengelyre, amit Speer apja álmodott meg a III. Birodalom fővárosában. A Germánia névre átkeresztelt Berlinben ugyanis szintén 5 kilométer hosszan húzódott volna a katonai felvonulásokra is alkalmas sugárút.

Amikor 2003-ban megjelentek az ifjabb Speer első tervei, akkor a német sajtó igencsak ellenségesen fogadta a hírt. „Az ő „pekingi tengelye” feleleveníti a régi emlékeket” – írta a Die Welt német napilap. „Másolni akarja az apját vagy túltenni rajta?” - cikkezett a Bild.

Germánia soha sem épült meg a II. világháború kitörése miatt, habár a cél érdekében rengeteg lakást dózeroltak le, hogy előkészítsék a terepet a nagyszabású építkezéseknek. Speert a történészek egyik csoportja később azzal is vádolta, hogy Hitler megalomán álmai és az ő tervei miatt kellett több ezer zsidónak elhagynia Berlint, más történészek szerint az építész csak egy szimpla bürokrata volt, aki vakon teljesítette a Führer parancsait, és semmi köze sem volt a kilakoltatásokhoz. Egy nemrég napvilágot jelentés szerint – amit egy genfi székhelyű ingatlantulajdoni jogokkal és kilakoltatásokkal foglalkozó központ készített – Pekingben körülbelül 1,5 millió embert tettek ki eddig az utcára a város újjáépítése érdekében.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek