|
|
Új földtörvény lesz, mire lejár a moratórium
Az EU-hoz képest itt sokkal olcsóbb a föld
[2008.04.12. 13:34]
Az új földötvényben már arra a helyzetre is fel kell készülni, amikor lejár a külföldiek földvásárlását korlátozó moratórium hatálya. A kormány nem bújhat ki kötelezettsége alól – nyilatkozta Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtófőnöke – módosítani kell a földtörvényt, amely legkésőbb a parlament őszi ülésszakán kerülhet a szakbizottság elé, a lényeg, hogy a változtatások, egyeztetések, módosítások végén, 2010 december 31-ig megszülessen az új szabályozás.
A lehetőség adott
Ma is van lehetőség arra, hogy külföldi személy tulajdonjogot szerezzen magyar termőföld felett, ennek azonban szigorú szabályai vannak: Életvitelszerűen Magyarországon kell élnie minimum három évig, s ezalatt az idő alatt folyamatosan agrártevékenységből kell élnie, s eleget tennie az összes hazai fizetési kötelezettségnek, erre azonban nem volt példa.
Magasabb árak, beözönlő külföldi gazdák – mi várható?
Bár jó lenne, de a tulajdonviszonyokat várhatóan nem fogja átrendezni a földtörvény-módosítás, vagy a moratóriumi hatály lejártával bekövetkező törvényi változás – mondta Dékány. A kárpótlás során kiutalt osztatlan közös tulajdonban lévő földek tulajdoni rendezetlensége nem generál forgalomképes helyzetet.
Az árak alakulását pedig a piac rendezi majd, ha van érdeklődés a földek iránt, az keresletet generál, ami feljebb nyomja az árakat, azonban ha azok túl magasra szöknek, magasak lesznek az élelmiszer árak is, így nem lesz fizetőképes kereslet… Minderre azonban nagyon csekély az esély, állítja Dékány András, mert tapasztalatok szerint az EU-ban nem jellemző az ilyen jellegű határátlépés.
A jelenlegi birtokpolitika mit sem ér
Olyan jogi formációval, amely megengedné a külföldiek földvásárlását, a kamara nem ért egyet, ugyanakkor a március végén benyújtott elképzelései szerint nem ez az elsődleges kérdés, amit rendezni kell – állítja Dr. Jancsó János, a Magyar Agrárkamara tagja. Elsősorban a hazai tulajdonviszonyokat, földhasználattal kapcsolatos kérdéseket kell rendezni, új birtokpolitikai irányvonalat meghatározni, mert a jelenleg érvényben levő semmiképpen sem megfelelő, nem ér semmit, mert jelenleg a szabályozó húszegynéhány szempont között nincs prioritási sorrend.
Rendezni kell a jelenlegi részarány-tulajdonokat, s befejezni, lezárni a kárpótlás nyomán létrejött lehetetlen tulajdonihányad-arány kérdéseit. Megoldani a birtokösszevonások kérdését, és a két hektár alatti tulajdonokat cserealapnak megtenni. A tulajdon teljességében és korlátmentességében kell gondolkodni, aminek egyik eleme lenne a 300 hektáros tulajdoni határ 500 hektárra emelése, amivel a minisztérium is egyetért. Egyelőre még folynak az egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy a 300 hektáros tulajdoni határt 500-ra emeljék, s a tartós bérletet magasabb, például 50 évben maximalizálják, mindez ugyanakkor csak úgy működik, ha van aki eladja, vagy bérbe adja a földet – tette hozzá Dékány.
Az állami földeknek nem szabadna spekuláció tárgyának lenni, inkább a birtokrendezés célját kéne szolgálnia csereföldalapként, hogy a gazdák nagyobb birtoktestekké tudják rendezni földjeiket. Elsősorban nem az a probléma, hogy egy-egy gazda kezén mennyi föld van, hanem hogy különálló területeken vannak, így nem versenyképesek. A nagy birtoktestek kialakítását ezzel nekik kéne lehetővé tenni, nem például egy nagyobb cég felvásárlása által – fejtette ki a MAGOSZ álláspontját az elnök.
|
Szóljon hozzá a cikkhez az utolsó oldalon!
|
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek:
|
|
