|
Körbetartozás a köbön. Mit tegyünk, ha nem fizet a fővállalkozó…
Virítsd a lóvét!
[2008.04.10. 17:36]
Szinte közhely, hogy a fővállalkozónak sokszor nem akaródzik kifizetnie az alvállalkozót. Mit tehet ilyenkor a pórul járt alvállalkozó, vagy az egyszerű iparos? Felszólításokat küldözget, fenyeget, esetleg felszámolást kezdeményez? Egyik megoldás sem kecsegtet sok jóval. Kicsinyes bosszú, nagy érvágás
Az építőipari fővállalkozó könnyedén találhat olyan okot, amelyre hivatkozva nem fizeti ki az alvállalkozót. A leggyakoribb kifogás, hogy maga a beruházó sem teljesít, így nincs miből fizetni. Megesik persze az is, hogy a fővállalkozó valamilyen egyéb, rajta kívülálló okra hivatkozik. A sarokba szorított fővállalkozó gyakran minőségi kifogásokat keres, és ezzel fogja vissza a kifizetést. Mit tehet ilyenkor az alvállalkozó? Fizetési felszólításokat küldözget, odaállít baseballütővel, netán egy modernebb eszközzel? Arra is volt már példa, hogy a földühödött vízszerelő mindent vitt, amit előzőleg felszerelt, persze nem túl kíméletes módszerrel. Hallottunk már olyan villanyszerelőről is, aki a kapcsolótáblán vezette le csalódottságát, a fővállalkozó pedig napokig gubancolta az összekuszált vezetékeket. Ez a módszer nem túl célravezető, mert ilyenkor a beruházó a fővállalkozón újra követelheti a munka elvégzését. Ezzel pedig elindul a lavina: a beruházó nem fizeti ki a fővállalkozót, annak pluszpénzébe kerül a munka ismételt elvégzése, ezáltal pedig még kevésbé lesz fizetőképes.
Futnak a pénzük után
(Illusztráció)Szerződések láncolata A legnagyobb gond, hogy mivel az alvállalkozó nem áll szerződéses kapcsolatban a megrendelővel, azaz a beruházóval, így igényeit csak a fővállalkozóval szemben érvényesítheti. Az alvállalkozói szerződést sokszor ráadásul nem is kötik meg írásban, csak megállapodnak a teljesítésben, és abban is, hogy a fővállalkozó a számla kibocsátásától számított milyen határidőn belül fizet. Ha viszont a fővállalkozó vitatja, hogy a teljesítés megtörtént, csak bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. Ebben az esetben az alvállalkozó fizetési meghagyást küldhet az illetékes bíróságon keresztül. „Ha ennek jogosságát a fővállalkozó vitatja, az eljárás perré is alakulhat. Ha viszont a fővállalkozó a tartozását nem vitatja, és azt a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül nem egyenlíti ki, az alvállalkozó írásban szólíthatja fel annak megfizetésére. Ha a fővállalkozó ekkor sem fizet, az alvállalkozó kezdeményezheti a fővállalkozó felszámolását” − mondja dr. Ruszthi Hunor, de egyből le is hűti a kedélyeket: „Ez persze csak végső eszköz lehet, hiszen köztudott, hogy Magyarországon kevés az eredményes felszámolási eljárás. Egy nagyobb építőipari fővállalkozás felszámolása pedig alvállalkozók tömegét is tönkre teheti.” Szabadon választott Ha a fővállalkozó nem akar fizetni, nem is fog, egyszerűen átmenti a vagyonát egy másik cégbe. Az ilyen jellegű, fedezetelvonó szerződéseket ugyan már meg lehet támadni, de az eljárásra még nincs kialakult gyakorlat. Ha tehát a fővállalkozó fizetésképtelenné válik, az alvállalkozók futhatnak a pénzük után: amikor a felszámolás kezdetét közzéteszik, az alvállalkozóknak be kell jelenteniük követeléseiket a felszámolónak, és meghatározott összeget (követelésük egy százalékát, de maximum 100 ezer forintot) letétbe kell helyezniük a bíróságon. A követeléseket ekkor érkezésük sorrendje szerint rangsorolják, és vagy be tudják hajtani azokat, vagy nem. „Az pedig nagyrészt a feleken múlik, hogy mennyi ideig lehet húzni egy-egy ilyen eljárást. Jobb esetben pár hónapon belül le lehet zárni az ügyeket” – mondja a jogász. Megelőzés fél egészség? A bajt valamilyen szinten persze meg lehet előzni, hiszen a szerződésben nemfizetés esetére kötbért is ki lehet kötni. Ez a garancia azonban csak akkor jelent valamit, ha a fővállalkozó fizetőképes marad. Ez pedig addig van így, ameddig a beruházó is fizetőképes. Ebből a szempontból már van előrelépés, tavaly júliusban ugyanis módosították a Ptk.-t, így lehetővé vált, hogy amennyiben a beruházó nem fizet, a fővállalkozó a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló, beruházó tulajdonában lévő ingatlanra – díjkövetelése erejéig – jelzálogjogot jegyeztethessen be. A bejegyzéshez elegendő a szerződéskötés ténye, és a fővállalkozó kérelme. Így aztán az alvállalkozók is könnyebben juthatnak pénzükhöz, hiszen a jelzálogjog törlésének érdekében a beruházó előbb-utóbb fizetni fog. Szabó E.
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||






