Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Lázadásveszély Pécsett az irreálisan magas távhődíj miatt
Kicsi pannon puma

[2008.04.09. 16:57]

A városvezetés türelme most, a távfűtéses lakásban élő embereké pedig valószínűleg a tavalyi fűtésszámlák kiegyenlítésekor fogyott el végleg Pécsett. Abban minden érintett egyetért, hogy az országos átlaghoz képest is, de leginkább a korábbi költségszinthez mérten, drágább lett a távfűtés a baranyai megyeszékhelyen.


  « 1 2 3 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


Közös lónak túros a háta?

Az alanyi jogon járó gázártámogatás megszűnése tovább nehezítette a lakosság terheit. 2008-ban a fogyasztók 51,3%-a részesült „csak” kormányzati energiatámogatásban, de Pécsett a csekélynek mondható állami apanázs ellenére további néhány – ma már meggondolatlannak tűnő – döntés miatt is, jóval többet fizetnek a korábbi évekhez képest az itt élők a távfűtésért.

De nemcsak a megyeszékhelyiek, hanem a PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft is nehéz helyzetbe került, amikor nyolc évvel ezelőtt az önkormányzat úgy határozott, hogy privatizálja a vállalat 49 százalékát. Maga a döntés önmagában a lakosságot és a szolgáltatót nem hozta volna szükségszerűen a maihoz hasonló szorongatott helyzetbe, ha vevőnek nem azt a Pannonpower Holding Zrt. választotta ki a városvezetés, akik a PÉTÁV számára hőt biztosító Pannon Hőerőmű Zrt. 89,94 százalékos tulajdonosa is egyben. A pécsiek ekkoriban joggal remélhették – ahogy az akkori közlemények ígérték is – hogy a megalakult szövetség folyamatosan fogja biztosítani az országos átlagnál alacsonyabb árakat. De nem így történt.

Túlfűtött ingóságaink
Túlfűtött ingóságaink
Grafika: Lajos Béla


Ennek okát Gasz Zoltán a Pécsi PÉTÁV Kft. ügyvezető igazgatója abban látja, hogy „a PÉTÁV-nak azzal a beszállítójával kell tárgyalnia, aki egyben a tulajdonosa is. Így ez a szituáció igencsak nehézkessé teszi a hatékony termelői áralkut”. Míg más városokban az erőművek azért adnak engedményeket cserébe, hogy a távhőszolgáltatók ne építsenek külön fűtőműveket, addig Pécsett az erőmű semmilyen kedvezményt sem biztosított a távhőnek, és egészen 2007 decemberéig a hatóságilag maximalizált áron adta tovább a hőt.

A PÉTÁV azonban nemcsak ezért volt kénytelen megfizetni ezt a borsos árat, hanem mert a „beszállító-tulajdonos” mellett a szindikátusi szerződésben foglaltaknak is meg kellett felelnie: azaz 2014-ig csak az erőműtől vásárolhatnak hőt, más, esetleg olcsóbb forrásért, vagy költséghatékonyabb alternatívák felé nem mozdulhatnak el. 2008 januárjától a hatóságilag maximált árakat a szabadár váltotta fel, így most a két cég között elméletileg lehetőség nyílt az áralku rendezésére, aminek mértékét valószínűleg a termelői árban fogják meghatározni.

Ebben reménykednek Pécs városvezetői is, akik a PÉTÁV-val párhuzamosan tárgyalásokat kezdeményeztek a Pannonpowerrel annak érdekében, hogy a város, és a szolgáltató végre kimozdulhasson ebből a szorongatott helyzetből. Az éppen folyamatban lévő, az önkormányzat és az erőműt üzemeletető cég között zajló tárgyalásokról – a két fél közös megegyezése értelmében – sem Tóth Bertalan alpolgármester, sem a Pannonpower sem kívánt nyilatkozni.

Arra a kérdésre azonban, hogy mi vezetett ehhez a mostanra kialakult, finoman szólva nehézkes helyzethez? Miért döntött úgy a város akkori vezetése, nyolc évvel ezelőtt, hogy ilyen feltételek mellett értékesíti a PÉTÁV 49 százalékát, az alpolgármester készséggel válaszolt:

– Akkoriban a környezetvédelmi szempontok miatt is határozott úgy a városvezetés, hogy a szenes technológiáról átállunk a kevésbé szennyező gázra. Emellett az erőmű biztosított bennünket arról, hogy a szindikátusi együttműködés elvén a távhőszolgáltatás kondíciói javulni fognak – mondta. A városvezetés bízott abban, hogy a közös érdekek mentén reális termelői ár alakulhat így majd ki.


  « 1 2 3 »  

Szóljon hozzá a cikkhez az utolsó oldalon!

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön befektetné a pénzét ingatlanalapba?
Igen, mert a banki betétek hozama feletti hozamot (9-14%) hoznak
Igen, de csak 10 évre szóló zárt végű ingatlanalapba, ahol pánik esetén is marad kivehető készpénz
Igen, de csak akkor, ha a jövőben tőzsdei társaságként vagy speciálisan szabályozott formában (REIT-ként) működnek majd
Nem, mert pánik esetén az alapok nehezen értékesíthetik az ingatlanokat, így fizetésképtelenek lehetnek
Nem, mert tőzsdei bevezetés esetén is azonnali, 20-30%-os veszteség éri a jegyektől szabadulni igyekvőket
Nem, mert mint minden más, az ingatlanbefektetés is kockázatos