[2008.04.07. 11:48]

Drágulások várhatók

A Simor András vezette jegybankkal szemben az utóbbi hónapokban csökkeni látszó piaci bizalom visszatérésével kecsegtet, hogy a monetáris tanács 50 bázispontos kamatemeléssel reagált a hazai állampapír-piaci hozamok szárnyalására. A kamatemelés hétfőn alig 1 forintot tudott erősíteni a hazai valutának a 260-as szint fölé ugrott euróárfolyamán, ami még nem is kompenzálta a múlt hét hétfői nyitástól bekövetkezett 3 forintos értékvesztést. Egy héttel később, ma viszont az euró már megközelítette a 255 forintot.

Az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi megrázkódtatások újabb hulláma március elején érte el hazánkat, miután a pénzkészleteiből kifogyott befektetők kénytelek voltak a bankbetétek után a legbiztonságosabb instrumentumok közül azon országokéit likvidálni, amelyeknek viszonylag gyengébbek a makrogazdasági mutatói. A lassú gazdasági növekedésű, de magas költségvetésű hiányú, államadósságú és inflációjú Magyarországot most ilyenként tartják nyilván. Az állampapír-vételi ajánlatok teljesen eltűntek, ennek hatására az árfolyamuk a mélybe, hozamuk pedig az égbe szökött.



A jegybank helyzetjelentése szerint, a jövőben az eddig csak átmenetinek tartott, pontosabban gondolt inflációs megrázkódtatások (áfaemelés, hatósági ártámogatások csökkenése, mezőgazdasági ársokk) mellé most tartós drágulásra számíthatunk a villamosenergia-piac szabályozása, a kőolaj jelentős drágulása, valamint a bérköltségek növekedése miatt.

A bankok talán megkegyelmeznek nekünk

Öröm az ürömben, hogy Gém Erzsébet, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint, mivel az amerikai hitelválság okozta pénzpiaci likviditáshiány miatt, a jövőben a nagy nemzetközi pénzintézetek a korábbinál nehezebben és drágábban juthatnak majd hitelhez, így az anyabankoktól felvett, jó kondíciójú források a magyar pénzintézetek számára is szűkülni és drágulni fognak, azaz felértékelődhet a hazai betétgyűjtés, valamint megélénkülhet a magyar bankok közötti verseny a lakossági betéti piacon.

A jegybanki kamatemelés hatása miatt, a bankok várhatóan gyorsabban fogják érvényesíteni az adósokkal szemben mind a hitel-, mind a betéti piacon „vállalati” akaratukat, így a betéti- és a hitelkamatok is egyaránt nőni fognak – nyilatkozta Gém Erzsébet.

Csillik Péter a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza az ingatlanmagazin.com-nak elmondta: a vállalati szférában gyorsabban, már 1-2 hét múlva érződni fog a kamatemelés, míg a lakossági ügyfelek számára lassabban fognak drágulni a hitelek, de a kölcsönök ára két hónapon belül ott is emelkedni fog. A szakember úgy látja, hogy mivel a piac telítődik, a bankoknak egyre jobban kell majd küzdeniük az új betétesek kegyeiért, ami hosszabb távon akár a betéti-és a hitelkamat csökkenéséhez is vezethet.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek