[2008.04.04. 16:24]

A zálogjog

A zálogjog mindig egy másik szerződést biztosít. Így például biztosítékként szolgál egy kölcsön felvételénél a kölcsön visszafizetésére, ezért is jelenik meg a banki ügyleteknél. Szabályait a Polgári Törvénykönyv adja meg.

Ingatlant elzálogosítani csak és kizárólag jelzálog alapításával lehet. Mi kell ehhez? A felek közötti szerződés mellett arra is szükség van, hogy a jelzálogjogot a földhivatal bejegyezze az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzés úgy történik, hogy megjelölik azt az összeget, amit a jelzálog biztosít, valamint az esetleges járulékokat is – például kamatokat. Egy példa a bejegyzésre:

„Jelzálogjog 56 494 CHF, azaz ötvenhatezer-négyszázkilencvennégy CHF és járulékai erejéig.
Jogosult:
Név: Kamatbarát Bank”



A főkövetelés

És mi történik, ha a kölcsön egy részét már időközben visszafizettük a banknak? Módosul a tulajdoni lapon szereplő bejegyzés szövege?

A válasz nem. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a bank továbbra is annyit követelhet majd tőlünk, ami a jelzálog bejegyzésében szerepel. A jelzálogjog összege is csökkeni fog a tőketartozásunk törlesztésével, ezt azonban nem kell külön bejegyezni a földhivatalnál. Ezért is mondjuk azt, hogy a zálogjog egy főkövetelést biztosít. Vagyis úgy változik, ahogy a főkövetelés változik. Ha csökken a tartozásunk, a jelzálogjog összege is csökken, de ha esetleg nő, mert például már késedelmi kamattal is tartozunk, akkor bizony azt is be tudják hajtani a jelzálogjog alapján.

A bank a hitel folyósításának feltételeként szokta megjelölni a jelzálogjog alapítását az ingatlanon, és ezzel együtt elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeztetnek a földhivatalnál a bank javára. Ezzel biztosítja magát a bank arra az esetre, ha nem fizetnénk a részleteket, hiszen ilyenkor az ingatlan még mindig fedezetül szolgál a számára. Az elidegenítési és terhelési tilalommal pedig el tudják érni, hogy az ingatlant ne lehessen eladni, illetve egyéb módon ne játszhassák le a kezükről. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az ingatlant újból megterhelni, eladni csak akkor tudjuk, ha a bank ehhez hozzájárult.

A mi tulajdonunk

Jelzálogjog esetén a zálogtárgy, vagyis az ingatlanunk nem kerül a bank birtokába, azt továbbra is mi használhatjuk, hasznosíthatjuk. Ennek megfelelően akár bérbe is adhatjuk az ingatlant, és az ebből befolyó bérleti díjak a mi pénztárcánkba vándorolnak. Na persze csak akkor, ha a bank a bérbeadás lehetőségét nem zárta ki a kölcsönszerződésünkben, erre tehát figyeljünk.

Fontos megjegyezni, hogy jelzálogjogot nemcsak szerződéssel lehet létrehozni, hanem akár jogszabályi előírás is rendelkezhet róla. Ilyen rendelkezést tartalmaz a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény is. Rendelkezése szerint a lakótárs, akinek legalább 6 hónapnyi közösköltség-tartozása halmozódott fel, számíthat arra, hogy a társasház a közgyűlés határozatával a lakására jelzálogot fog bejegyeztetni. Még a közös képviselő is jogosult lehet erre akkor, ha őt a szervezeti és működési szabályzat feljogosítja.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek