Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Adós, fizess! Négyzetméter után kell fizetni az ingatlanadót
Nem tanultak a luxusadó hibájából – megbukott az ingatlanadó is

[2008.04.01. 16:48]

2008. március 10-én a képviselők leszavazták a nemrég általuk elfogadott egységes ingatlanadót. A szakértők szerint azonban a helyette bevezetett rendszer sem szolgálja a társadalmi igazságosságot. Változás már csak a következő ciklusban várható. Nézzük, mit fizetünk addig!


  « 1 2 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


Adónövelés helyett moráljavítás

Aradi Ferenc, az Autóker Holding Zrt. lakóingatlan-értékesítési vezérigazgatója szerint az egységes ingatlanadó leszavazása pozitív döntésként értékelhető. „A Magyarországon bevezetendő adókkal kapcsolatban mindig a külföldi példákra hivatkoznak, de azt nem hangoztatják, hogy ott sok más, hazánkban létező adóforma nem létezik. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy ha a tervezett új adónemet nem vezetik be, majd máshonnan pótolják a hiányt. Valójában nem az adóterheket kellene növelni, hanem a befizetési morált. Egy 3-4 százalékos adócsökkenés élénkítést jelenthetne a magyar gazdaságnak.”

Aradi Ferenc az egységes ingatlanadó elhalasztását rövid távú döntésnek látja, s ő is biztos benne, hogy a választások után ismét napirendre kerül. „Az egységes ingatlanadónak alapvetően van létjogosultsága, csak átgondoltabb, megfontoltabb bevezetésre lenne szükség.”

Minden ugyanaz, csak másképp

A tervezett bevezetés előtt számos javaslat hangzott el, mely szerint az ingatlanadót leírhatóvá kell tenni a személyi jövedelemadóból és a társasági adóból. Felmerült annak a lehetősége is, hogy kiválthatnák vele a versenyképtelenséghez nagy mértékben hozzájáruló iparűzési adót is. Ezek a javaslatok azonban nem kerültek be a jogszabályba, s a társadalmi igazságtalanságtól való félelem az ingatlanadóval kapcsolatban javarészt ennek köszönhető.

Az érvényes rendszer, mely lehetővé teszi az önkormányzatoknak a választást, szintén feszültségeket okozhat; ha ugyanis valamely budapesti kerület a többletköltségek és plusz munka ellenére a számítottérték-alapú adó mellett dönt, előfordulhat, hogy polgárainak kétszer annyit kell fizetni, mint az utca másik felén lakó, de már más kerülethez tartozó ingatlantulajdonosnak. Az APEH az önkormányzati munka megkönnyítésére ingatlan-adatbázist hozott létre; a szakértők többsége szerint azonban az adatok nem precízek, és nem mutatják a pontos forgalmi értéket. Az egységes ingatlanadót lehetővé tevő, releváns adatokkal feltöltött térinformatikai rendszer az egységesítő jogszabály elfogadásához szükséges szándékhoz hasonlóan tehát egyelőre nem létezik.

  « 1 2 »  

Daczi Dóra

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön befektetné a pénzét ingatlanalapba?
Igen, mert a banki betétek hozama feletti hozamot (9-14%) hoznak
Igen, de csak 10 évre szóló zárt végű ingatlanalapba, ahol pánik esetén is marad kivehető készpénz
Igen, de csak akkor, ha a jövőben tőzsdei társaságként vagy speciálisan szabályozott formában (REIT-ként) működnek majd
Nem, mert pánik esetén az alapok nehezen értékesíthetik az ingatlanokat, így fizetésképtelenek lehetnek
Nem, mert tőzsdei bevezetés esetén is azonnali, 20-30%-os veszteség éri a jegyektől szabadulni igyekvőket
Nem, mert mint minden más, az ingatlanbefektetés is kockázatos