Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Vagyonosodási vizsgálat: felmentett tolvajok, büntetett becsületesek
Jogszerűtlen kérdések országa

[2008.03.27. 16:16]

2007 óta akkor sem ajánlott ingatlanba bújtatni a pénzt, ha már unja számolgatni; a legtipikusabb ok ugyanis, amiért az APEH vagyonosodási vizsgálatot indít, a nagyobb értékű ingatlan vásárlása. A magyar törvények értelmében azonban az adóhatóság ingatlanvagyonra vonatkozó kérdéseinek jelentős hányada jogszerűtlen.


  « 1 2 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


Ajándék lónak is megnézik a fogát

Az ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint múlt évben érezhetően csökkent a luxusingatlanok iránti kereslet. Aki ugyanis minimálbérből vásárol úszómedencés villát, rögtön toplistás helyen végez a vagyonosodási vizsgálat sürgősségi esetei között. Ingatlan esetében azonban nemcsak a vásárlás, hanem az ajándékozás is illetékköteles, mégpedig a rokoni fokozattól függően sávos-progresszíven. Ilyen esetekben a vagyonosodási vizsgálatot az ajándékozóra is kiterjesztik. Ennek elkerülésére egyetlen módszer létezik: az ingatlan ajándékozása helyett tegyük be annak értékét egy takarékkönyvbe, majd az összeget helyezzük át a megajándékozott betétkönyvébe; ennek ajándékozása ugyanis illetékmentes.

Kölcsön kenyér visszaüt

A likviditási problémát megoldó, éppen ezért nem a jövedelem kategóriájába számító, adómentesnek minősülő kölcsönt az APEH-nak el kellene fogadnia, mint illetékmentes bevételt. A többek között adójogra és vagyonosodási vizsgálatokra specializálódott ügyvéd, Dr. B. Horváth Ágnes szerint azonban „az adóhatóság sok esetben kéri a kölcsönt bizonyító okiratot, jóllehet ezt a polgári törvénykönyv nem írja elő. Vagyonosodási vizsgálat esetében releváns annak vizsgálata is, hogy a kölcsönt nyújtó az adott időszakban rendelkezett-e a kölcsön fedezetéül szolgáló, legális forrásból származó összeggel. Ezt, illetve a pénzmozgást bankszámlakivonattal, vagy bármilyen más okirattal bizonyíthatjuk.”

Ne kérj kölcsön, inkább lopj?

Okiratok hiányában pedig marad az új keletű módszer: az elévült ingatlankisajátítás, lopás, csalás, vagy betörés beismerése. Tiszta lelkiismeretűeknek azonban nem ajánlott, a bűncselekményt ugyanis be kell bizonyítani az elkövetőnek. Dr. B. Horváth Ágnes szerint „az APEH-nak nincs egységes álláspontja arra nézve, hogy a bűncselekményből származó jövedelem adóköteles-e. Amennyiben az adott személy jogerős bírósági ítélettel tudja bizonyítani a bűncselekmény elkövetését, az összeg igazolható. Ha azonban a cselekmény a törvény előtt feltáratlan, az a furcsa eset áll elő, hogy az elkövető maga kénytelen bizonyítani az általa elkövetett lopást a forrás igazolására.”

Távoli partokra menekülne? Nem mindenre megoldás az offshore

Az APEH keze külföldre is elér; az EU jogszabályai értelmében ugyanis valamennyi tagország köteles kiszolgáltatni a másiknak bizonyos adatokat, s ebbe beletartozik a bevételre, tehát az ingatlan értékesítéséből származó nyereségre vonatkozó adat is. Egy adóparadicsomban alapított offshore cég azonban elérhetetlen az adóhatóság számára. Ilyenkor a cégtulajdonos az ingatlant nem saját nevére, vagy magyar cégére vásárolja, hanem az offshore cég nevére.

Az ingatlan eladásakor pedig nem közvetlenül azt, hanem a céget értékesíti, így nem kell befizetni a nyereség forrásadóját, a vásárló pedig olcsóbban jut a megvásárolt ingatlanhoz, hiszen megtakarítja a visszterhes vagyonszerzési illetéket. Ezzel a módszerrel még az örökösödési adó is megspórolható. Az ingatlan offshore cégbe apportálása azonban csak a vagyonosodási vizsgálatok elkezdése előtt megoldás, utána már fedezetelvonásnak minősítendő.

Úgy tűnik, a vizsgálat indítójelzéseként kiküldött kérdőív kézhezvétele után már csak egyetlen okos döntés létezik mind a becsületes, mind a kiskapuzó állampolgárok számára: egy adószakértő ügyvéd megbízása. Aki pedig csak mostantól kezdi gyűjteni a leglényegtelenebbnek tűnő blokkot is, jobb, ha tudja: legkorábban 2013-ra lesz APEH-kompatibilis.

  « 1 2 »  

Daczi Dóra

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön befektetné a pénzét ingatlanalapba?
Igen, mert a banki betétek hozama feletti hozamot (9-14%) hoznak
Igen, de csak 10 évre szóló zárt végű ingatlanalapba, ahol pánik esetén is marad kivehető készpénz
Igen, de csak akkor, ha a jövőben tőzsdei társaságként vagy speciálisan szabályozott formában (REIT-ként) működnek majd
Nem, mert pánik esetén az alapok nehezen értékesíthetik az ingatlanokat, így fizetésképtelenek lehetnek
Nem, mert tőzsdei bevezetés esetén is azonnali, 20-30%-os veszteség éri a jegyektől szabadulni igyekvőket
Nem, mert mint minden más, az ingatlanbefektetés is kockázatos