Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
A kisember kálváriája a piaci elemzőkkel és az ingatlanbiznisszel
Olvasói levelek nyomában

[2008.03.26. 15:17]

Gyakran kapunk olvasói hozzászólásokat, amelyekben tanácstalanul jegyzik meg, hogy nem tudnak eligazodni az ingatlanpiaci trendeken, lakásárakon. Az elektronikus levelek közül válogatunk a teljesség igénye nélkül.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Gyakran idézünk különböző ingatlanpiaci szakértőket, akik a piac aktuális trendjeiről és változásairól értekeznek megannyi online és írott sajtóban. Kitérnek arra, hogy mikor pang a piac, mikor lesz élénkülés, mely budapesti kerületek vannak fellendülőben, mely részeken stagnálnak az árak, hogy áll az irodabiznisz, a lakóingatlan- no meg a plázaépítés. Adatok és árak vibrálnak szemünk előtt, győzzék azokat hasznosítani a lakásvásárlók!

Kormányzati negyed

Legutóbb egyik olvasónk, B.Z. azt írta, hogy kissé ironikusan kezeli az olyan titulusokat, mint „ingatlanpiaci szakértő” vagy „piaci elemző”. Ugyanis több esetben tapasztalt tevékenységükkel kapcsolatban ellentmondásokat. „Az egyik nap az egyik szakértő szerint felmennek az árak a VII. kerületben, a másik nap meg azt hallottam az egyik televíziós csatornán, hogy túl van árazva a piac, ezért többek között Erzsébetvárosban is esnek majd az árak.”

Másik olvasónk, T.K. véleménye az volt, hogy amíg valaki A-t mond, addig más meg B-t. Levélírónknak ugyanis lakást akar venni a VI. kerületben, annak is az Andrássy út és a Nyugati pályaudvar közötti részén. A szakértőktől azt hallotta, hogy a kútba esett Kormányzati negyed miatt felment árak lassan magukhoz térnek, és újból reális ajánlatokkal találkozhat majd. Vagyis a felfűtött várakozások elmúltával normalizálódik a helyzet, a piac kiigazítja magát.

Aztán meg egy napilapban egy nagy franchise ingatlanközvetítő-hálózat szakértőjét idézték, aki viszont azt nyilatkozta, hogy az árak már nem esnek vissza, maradnak ezen a szinten. Most nem tudja, mire számítson, érdemes-e várnia, amíg tényleg a piac kikényszeríti a normális árakat, vagy lépjen tovább, és keressen máshol magának lakást, pedig szereti azt a környéket. Végső elkeseredésében arra gondolt, hogy ő is elmegy ingatlanpiaci szakértőnek. Pedig talán az eladókkal is beszélnie kellene, hogy ugyan már, lépjenek a realitás talajára.

Rá sem néznek
Rá sem néznek
(illusztráció)


Ahol válság van, ott válság van!

N.A. lenyűgözőnek tartja a nagy ingatlanfejlesztők szakértőit, akik a piaci trendeket szokták elemezni, hogy erre mozdul a piac, meg arra mozdul a piac. Azért tartja ezeket érdekesnek, mert a saját kis privát életében, környezetében élők lakáseladásaiban vagy vételében ezek a trendek még sohasem érvényesültek.

Ugyanő jegyzi meg, hogy ezt az amerikai jelzálogválságot sem érti. Mármint azzal nincs tisztában, hogy ez hogyan gyűrűzne be Magyarországra, ahol azért nem fillérek a kamatok, szóval hogy hová mennének még fel. Bár a csillagos ég még messze van. Meg hogy egyik közgazdásztól azt hallja, hogy igenis begyűrűzik, és jön a válság, másik meg azt mondja, hogy még messze vagyunk attól. Sőt látott olyan szakértőt, aki hétfőn még nem látott okot aggodalomra, szerdán már baljós árnyakat festett az égre.

Tegnapelőtt újabb hozzászóló kéredzkedett a diskurzus mezsgyéjére. Gy.T. azzal lepett meg minket, hogy idézett egy tévéinterjúból. A szerkesztő megkérdezte a szakértőt, hogy válság van-e, amire utóbbi azt válaszolta, hogy ez nem válság, hanem krízis, és krízisek szinte mindig vannak. Hiszen a világgazdaság folyamatosan változik, sohasem jár egyhelyben, ami együtt jár bizonyos kockázati tényezőkkel, ezt hívta ő krízisnek. „Viszont ezt nem tartotta még válságnak, arról ugyanis csak akkor lehet beszélni, mondja a tévés szakértő, ha akuttá válik a krízis. Vagyis valójában a válság is a krízis egyfajta mutációja, csak akuttá kell válnia. Most ezt ki érti? A kisember, aki a leendő lakáskölcsöne kamatait számolja, és a hitel devizanemén filózik, biztosan nem.”

Össze-vissza árak

A legtöbb olvasónk persze az árakon akad ki, amikor különféle négyzetméterárakat határoznak meg szakértők, amikkel számolni lehet egy adott kerületben vagy településen. Sokan jelezték, hogy mikor elmennek lakásokat nézni, akkor azok az árak köszönőviszonyban sincsenek azokkal, amiket az elemzők felvázolnak. Sokszor ennek az az oka, hogy még az új építésű lakások esetében is lehet alkudni, főleg ha eladatlanul porosodik egy éve. Ne felejtsük el, hogy az új építésű ingatlanok 30%-a (!) üresen áll.

Ehhez kapcsolódóan egy levélíró hallotta egy bennfentestől, hogy bár továbbra is pang a piac, bizonyos kerületekben áremelkedések várhatóak, főként a VI. és VII. kerületben. Erre kontraként az ingatlanmagazin.com-ban találta azt a rövid hírt, hogy már a külföldieknek is drága ez a két belső kerület. Akkor mi húzná fel az árakat?

Persze valójában arról van szó, hogy lassan bimbózó demokráciánkban a piaci kereslet-kínálat még mindig nem tudta kikényszeríteni a reális ingatlanbizniszt, amiben nagy szerepe van az ingatlant eladni kívánók gyenge realitásérzékének. Vagyis kigondolják, hogy nekik mennyi pénz kell a következő lakásra, és akkor szerintük az annyit is ér. Fogcsikorgatva várnak fél évet, de inkább nem adják el reális áron. Arra nem gondolnak, hogy közben az új lakás ára is felmegy, meg az a pénz kamatozhatna is. Hát így állunk a piacgazdasággal ingatlanos szemmel.

FT

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön befektetné a pénzét ingatlanalapba?
Igen, mert a banki betétek hozama feletti hozamot (9-14%) hoznak
Igen, de csak 10 évre szóló zárt végű ingatlanalapba, ahol pánik esetén is marad kivehető készpénz
Igen, de csak akkor, ha a jövőben tőzsdei társaságként vagy speciálisan szabályozott formában (REIT-ként) működnek majd
Nem, mert pánik esetén az alapok nehezen értékesíthetik az ingatlanokat, így fizetésképtelenek lehetnek
Nem, mert tőzsdei bevezetés esetén is azonnali, 20-30%-os veszteség éri a jegyektől szabadulni igyekvőket
Nem, mert mint minden más, az ingatlanbefektetés is kockázatos